Szomáliai közmondások

Két lépés közt születik a megoldás.

Gyér javaid szerénységgel gyarapítsd.

Az elkésett lépés - hátralépés.

Nyúlszájjal aztán fújhatod a lámpást.

Csak olajozott kéz masszíroz jól.

Gyakori viháncolás gyanakvást ébreszt.

Az öndicsérõ olyan, mint a magát szoptató kecske.

Ügyetlen míves szerszámát okolja.

Ki-ki maga tudja legjobban, hol viszket.

Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele.

Minden datolyában van egy mag.

Sûrû bozót elefántot is elrejt.

A teve bendõjét egy szál akácia-levél nem tömi meg.

Kinek fejszéje van, fát is talál.

Ha már húsodban a nyíl, hiába minden ugrándozás.

Tövissel torlaszold el az ösvényt, ne szóval.

Mihelyt behegedt a seb, elszállnak a legyek.

A pénz pénzt fiadzik, a tetû serkét.

Ismerd ki a fát, mielõtt neki támaszkodsz.

Lábod álmosodik el legelõbb.

Csak vas vág vasat.

Még napsütésben keress tûzifát.

Egy ujjal nem lehet arcot mosni.

A leghosszabb nyak se növi túl a fejet.

Minél nehezebb a lépted, annál mélyebbre szúr a tüske.

Amit nem fog meg kezed, szád hiába várja.

Levághatod a fület, lyuka megmarad.

Szem meglátja, fog harapja.

A nyelv van legközelebb a foghoz, az mégis belemar.

A termeszvár teteje is földre dõl egy nap.

Egy légy nem rohaszt húst.

Utolsó kecskéd leopárd falja fel.

Oroszlán, míg vért nem ízlelt, nem bömböl az éjszakában.

Tengerben úszó halnak ne tégy fazekat a tûzre.

Halad, ha van, süsd meg tüstént.

Idegen lovon megfájdul az üleped.

A hiéna, míg botoddal el nem éred, szitkozódásodra rá sem hederít.

Levágott báránynak nem fáj a nyúzás.

Zsarnokság alatt csak az ökör türelmes.

Miután a gyáva egeret ölt, tétovázik-e, hogy embert öljön?

A kebel nem könnyen hajló térd!

Aki rõzsét gyûjt, egy nyalábbal kezdi.

Ha figyelmeztetni akarod a borjút, szeme elõtt taglózd le az ökröt.

Az orvosságnak nem a mennyisége gyógyít.

A túl élesre fent kés megvághatja a tartó kezet is.

Addig nyesd le a marha szarvát, amíg forró a késed.

Szökellhet, mint antilop, a szamár szamár marad.

Tenger vize helytelen a szántóföldön.

Vágyak és remények edényét soha nem lehet csordultig tölteni.

Aki a legelõre hajtja csordáját, nem a piacra - gazdag ember.

Az éhség ellenségedig elhajt.

Szükségben egyél meg bármit, ami nem esz meg téged.

A kölcsönt nem könnyel fizetik vissza.

Az üres has rossz tanácsadó.

Aki három napja nem evett, azt semmi sem tartja vissza.

Az üres zsák nem áll egyenesen.

Szegény ember egy kunyhóban hál a halállal.

Ágyat lát a szem, és elálmosodik.

Ha fáj a hasad, arcod se vidám.

Még a fazékban is elveszett tevéjét keresi.

Ha nem kerekedhetsz fölé, kerekedj alá.

A víz igazi ízét csak a sivatagban érezhetni.

Minden varga mezítláb jár.

Bukás elõtt büszkeség jár.

Elefántot nem öl az átok.

Két lábra nem lehet sántítani.

A holttest elásható, de a szóbeszéd nem.

Két adag forró víz nem hûti le egymást.

Ha félelmet látsz a szemében, saját botjával is megütheted.

Ne sajnáld a súlyos sebesültet, amíg nem láttad, hogy néz ki az ellenfele.

Közeli kunyhók közösen égnek.

Az elefánt ugyan nem látja a szúnyogot saját hátán, de észreveszi a másikén.

Ha házat veszel, megveszed a szomszédokat is.

Jobb egy közeli szomszéd, mint egy távoli testvér.

Nem tesznek tojást kõvel egy zsákba.

Aki nem járt külországban, nem beszél csodákról.

Ahol a legyek, onnét a bûz.

Alszik a tolvaj: biztonságban a zsákmány.

Ne hoppázz elõre, csak ha már ugrottál.

Elfutsz egy gödörtõl és beesel a kútba.

Amit folyton fogdosnak, bepiszkolódik.

A kegyelem néha kegyetlenség.

A kígyóméreg is jobb a féltékenységnél.

Amit mindenki ismer, arra senki se kíváncsi.

Akit tanítasz ma, tanítód lehet holnap.

Az elsõ foggal még nem lehet rágni.

Saját házában a sakál is oroszlán.

A félszemû nem hálálkodik Allahnak, amíg vakot nem lát.

Ahol mindenki az oroszlánt utánozza, ott nem utánozhatod a kecskét.

Aki vízparton lakik, megtanul úszni.

Parazsat hamuban keress.

Aki két feleséget akar, négy kézzel veressék.

Diót és mandulát ad Allah annak, kinek foga nincsen.

Nem minden felhõ hoz esõt.

Ami könnyû, a szellõ is elfújja.

Ketten soha le nem ülnek: aki tudásra vágyik és aki gazdagságra.

Éheztesd a macskát, és megeszi az egeret.

Tengerbe ne vess magot.

Feledékenységre nincs gyógyír.

Ne az árnyékodon mérd le nagyságodat.

A legtudatlanabb az, aki kérdezni se tud.

Ahova ész kell, oda hiába az erõ.

Nappal a szem, éjszaka a fül.

A gyomor mit sem tud a kötelességrõl.

Veszed a tüzet, viszed a füstöt.

A türelem nem öl, csak a sietség.

Remélni jó, várni rossz.

Két nap a világ: egy nap érted, másnap ellened.

Vigyázz! Ki hírt hoz, visz is.

Termeszvárnak hasztalan szónokolsz.

Tartsd fogva a nyelved, vagy õ tart fogva téged.

Kellemes beszélgetés utat rövidít.

Ostoba beszédre hallgatás a felelet.

A szó, mint a nyílvesszõ, elrepül, de az írás megmarad.

A legnagyobb kín, amirõl nem szabad beszélni.

A nyelv bitóra juttatja a fõt.

A néma száj nem jó vendégváró.

A jól táplált száj retteg a bírálattól.

Öregen fütyülni tanulni: csak a szájadat torzítja el.

A kéz nem téveszti el az utat a szájig.

A kezet, mit harapni nem tudsz, csókolnod kell.

Aki száz embernek parancsol, százféle botot vágjon.

Ha a vénasszony szórakozni akar, a mennyegzõjérõl mesél.

Ha a balga hallgat, bölcsnek gondolják.

Aki mulat minden nászon, gyászolhat minden temetésen.

Nézni szabad, bámulni nem.

Amit hárman tudnak, nem titok.

A száraz évszak és a férfi küzd egymással, de az asszony dönti el, ki a gyõztes.

Amikor bába lép a kunyhóba, a szégyen kitakarodik.

Gyáva gyerek nem vész el.

Minden anyának saját gyereke a legszebb.

Aki nem nyitja ki száját, még anyjától se kap semmit.

Ha sok gyerek eszik együtt, nem hûl ki az étel.

Gyerekkel és nõvel ne nagyon tréfálkozz.

Bár egy sorból valók, még az ujjak sem egyformák.

Csak akkorra vesszük észre, milyen rosszul bántunk apánkkal, mire felnõnek a gyerekeink.

Az öregember tû, mely összetart, az öregasszony kés, mely széjjelvág.

Addig egyenesítsd a fát, amíg fiatal.

Nincstelenség: rabszolgaság.

Oroszlánnak kölyke is oroszlán.

Ha gyerekekkel játszol, hamar apjuk rabszolgájába vesznek.

Gyereknek ne mutasd az ínyed!

Egészséges gyerekek, jó anyák.

A férfi kulcsa a nõ.

A gyerekek sírnak, ha elesnek - ha te esel el, kinevetnek.

A mértékletesség teli hassal felér.

Kutat ás egy, iszik belõle száz.

A gazdagság eltakarja hibáinkat.

Keveset tenni több a sok beszédnél.

Cseppenként telik a tál.

Ha a gyomor tele, egész testünk örül vele.

Rokont és pénzt nem lehet rejtegetni.

Három módon menekülhetsz a haláltól: ússzál! fussál! bújjál!

Néha a halál kívánatosabb, mint az élet.

Ha meghalt, húzzuk le a cipõjét.

A nagyfogú haldokolva is nevetni látszik.

A bátor egyszer hal meg, a gyáva számtalanszor.

Aki megöl tûzõ napon, nem húz árnyékba utána.

Alvás és halál unokatestvérek.

Halál ellen legjobb szülni.

A csapda nem fárad bele a várakozásba.

Halál után minek a büntetés.

A betegség nem vár addig, míg megõszülsz.

Fiatal ember az erejét fitogtatja, öreg ember a bölcsességét.

Egy fiam, ha meghaltam; egy lányom, míg élek.

Oroszlán, ha megöregszik, a kutyák kinevetik.

Jobb egy élõ kutya, mint egy döglött oroszlán.

Még a kés is tompul a korral.

Egy temetõben nyugszik gazdag és szegény.

Isten segítsen felfelé, lefele magam is elboldogulok.

Mikor elesik egy gyerek, angyal tartja alá a kezét.

Féljed, aki nem fél!

Mikor Allah bezár egy kaput, rögtön kinyit egy másikat.

Ha Allah ad neked, nem kérdi szüleid nevét.

Allah életet mindenkinek ad, de értelmet nem mindenkinek.

Amit az öregember ülve is meglát, a fiatal állva se látja.

A kezdetét és a végét tudjuk, csak attól félünk, ami közte van.

Ha az öreg tevék otthagyják a legelõt, maradni a fiataloknak se tanácsos.

Ha oda a jó híred, javaid se szerzik azt vissza.

Aki szellemet idéz, szellemet ûzni is tudjon.

Minden ígéret adósság.

Minden tanácsot hallgass meg, de csak a magad feje után menj.

Aki hagyja a szamarat fölmenni a tetõre, hozza is le.

Akármilyen nagy fa, kivágja a kisbalta.

Nem érsz tovább az árnyékodnál.

Rabod a titok, míg megtartod magadnak, de rabja leszel, mihelyst másnak is elárultad.

Edd, amit szeretsz, de öltözz abba, amit mások szeretnek.

A csordától elcsatangolt tevekanca mindig talál egy fát, amelynél vakaródzhat.

Testvérharcba ne avatkozz, mert mindkét fél ellened fordul.

Szegény ember ereje a koldulásban van.

Még a macska is jól tudja, merre a konyha.

Még az égi madár is a földben keres gilisztát.

Addig izzik a vas, amíg fújtatod.

A pásztor botja nem üti agyon saját jószágát.

Meg nem született borjút ne számolj a csordához.

Ha kecskét bíznak rád, tartsd a sajátoddal.

Aki veri a dobot, akar valamit.

Futkározni lehet céltalanul is, de leülni nem.

El se ejtette a leopárdot, de már árulja a bõrét.

Vakok városában vájd ki fél szemed.

Ha sietõs a fõzés, a fazék is hátráltat.

A teknõsbéka csak fenyeget, de nem harcol.

Agyarát hordozni nem fárad el az elefánt.

Az elefántfog értékesebb az elefántnál.

Bár a borjút üti, a gazdának szánja.

Addig képezd a balt, míg megvan a jobb.

Ha a fõnök gyékénnyel kínál, csak a szélére ülj.

Ujjunk, ha piszkos, azért le nem vágjuk.

Harapni képtelen, ne mutasd a fogad.

Ha kell valami az ágy alól, le kell hajolnod érte.

Ajándékot szamárháton, viszontajándékot teveháton.

A fej, melyet borotválsz, parancsodra hajlik.

Az ember azt kedveli, amit megtagadnak tõle.

Nem találsz barátot, ha hibátlan embert keresel.

Mutass egy jó embert, és mutatok egy jobbat.

Fiad ellen támaszkodj testvéredre és testvéred ellen támaszkodj fiadra.

A nevetéstõl kitisztul a szád.

Antilop és hiéna sosem lesznek barátok.

Két kéz mossa egymást.

Udvariasság minden ajtó kulcsa.

Ne vigyél magadnál is nagyobb sétabotot.

Nincs kerítésed, nincs ellenséged.

A szerencse sem segít, ha nem segítesz magadon.

A hazugságnak kurta a lába.

Mindenki szereti az igazat, de nem mindenki mondja ki.

Görnyedt kor, egyenes beszéd.

Majd ha szõr nõtt a tenyeremen…

Ha hallatszani akarsz, ne a szõnyeg alatt dobolj.

A hazugság messze eljuttathat, de vissza sohasem.

A hazugnak legyen jó az emlékezete.

A szamár selyemben is szamár.

Görbe botnak árnyéka sem egyenes.

Aki korpát csinál magából, szétkapirgálják a csirkék.

Csak az tolvaj, akit elkapnak.

Aki kettõt akar, egyet sem kap el.

Üres köcsög jobban csörömpöl.

A teve cukornádat hord, de tövist eszik.

Aki tevét veszített, nem nyerget keres.

Az igazság azt szolgálja, aki hangosabban ordít.

Ha nem bírsz a tevével, ne a nyerget hibáztasd.

Mindent akarva, mindent elveszt.

A rossz lelkiismeret csúszós padlón áll.

Aki tolvajt rejteget, maga is tolvaj.

A tolvaj mindjárt mást gyanúsít.

A bíró olyan, mint fogak közt a nyelv.

Amit kézzel adsz kölcsön, lábbal kell visszakérned.

Kakaskukorékolás a sakál jelzõpóznája.

Akik el tudják osztani a húst egymás közt, azok nem veszekednek a levesen.

A hazug tanúi messze laknak.

A veszély a félelmen keresztül tesz rabszolgájává.

Míg egy ujjal mutogatsz valakire, másik négy ujjad magadra mutat.

Az óvatosság nem gyávaság.

Ha idegen kunyhóba lépsz, tartsd vissza kíváncsiságod.

Aki túl sokat eszik, soká nem titkolhatja.

Aki mindig egyedül eszik, halálára is egyedül marad.

Egy rossz fogtól az egész száj bûzlik.

Aki megégette magát, a hamutól is fél.

Parázsló tüzet nem kell legyezni.

Akit elsodort az ár, a habba is belekapaszkodik.

A félt csapás nem ijeszt meg.

Aki bújik, ne köhögjön.

A tüzet és a szót viszi a szél.

Akit Allah büntetni akar, rossz feleséget ad neki.

Mások hibáit nagy betûkkel írják.

A hízelgést és a magvas gyümölcsöt vigyázva élvezd.

Török közmondások

Mézevõnek szeme bedagad.

Kérõnek félarca, nem-adónak mindkét arca fekete.

Föl ne riaszd az alvó oroszlánt.

Sietve járó nem tér le az útról.

Leégett vagyonnal, megholt apával ne kérkedj.

Ágyúhoz szokott teve dobszótól nem retteg.

A haragvó a megveszettnél is rosszabb.

Döglött oroszlánnak szakállát cibálják.

Tegnap bújt ki a tojásból - s ma a héját is útálja.

Eszik az arab jóllakásig, fal a perzsa szakadásig.

Kivénhedt farkas ebek csúfsága.

Cigány ha sokasodik, vajdája dicsekedik.

Szarvat keresvén a teve, két fülét is elvesztette.

Két kapitány süllyeszt el egy hajót.

Erõs bortól szétfakad a tömlõ.

Egy cölöphöz két lovat ne pányvázz.

Kéz-ütötte seb beforrad, nyelv-okozta seb nem forrad.

Sükettel szót érteni bajos.

Munkába vett vasat rozsda meg nem fog.

Gazdag embernek kakasa is tojik.

Holtak adósságát élõkre terheli a boltos.

Ember a munkát megöli, munka az embert életre kelti.

Ezer munkáshoz elég egy pallér.

Lapályon a halom hegynek hiszi magát.

Csatorna vize nem forgat malmot.

Ha a szuka farkát nem csóválja, a kankutya nem koslat utána.

Kopasz fejre puszpáng fésû nem való.

Madárfiókának tátott a szája.

Nyelvednek féke - fejed mentsége.

Egy szög miatt patkó, patkó miatt jó ló.

Kihez a halál közelít, betegségébe belenyugszik.

Kit földrengés fenyeget, tûzvészre alkuszik.

Belül viseli ember a fonákját.

Farkas asztaláról varjúnak is pottyan.

Lóra ha föl nem szállsz, ne lendítsd a lábad.

Embert a szavánál, lovat a zablánál.

Ravasznak gyertyája estig elvilágít.

Tevétõl ne kérdezd: nyakad mitõl görbe?

Ki a vizet hordta, az törte a korsót.

Hozomra ivó kétszeresen rúg be.

Sok az árva sajnálója, ám kevés a kínálója.

Aki haraggal kél, kárral fekszik.

Lehetõ megélhetésed keresd az elfáradásig.

Kinek kocsijára szállsz, annak dalát fújjad.

Ahová a fej tart, oda megy a láb is.

Lelke-égõ szamár tüzesebb a lónál.

Törött karral munkálkodnak, törött szívvel elfáradnak.

Nagyfejûbõl úr lesz, nagylábúból - pásztor.

Ha oda a teve, fülét kár keresni.

Kakas is félti a maga tyúkját.

Arab mondja arabnak: fekete az arcod.

Rövid bár a nap, de hosszú az esztendõ.

Ha falun lakunk is, füvet még nem eszünk.

Dolgod ha nincs, tanú légy, pénzed ha sok, kezes légy.

Tûz ahol nincsen, füst onnét nem száll.

Bénával járó sántaságot tanul.

Ha a ház leég, a kéményen száll ki az adósság.

Lovak ha rugdalkoznak, közbül a szamarak lelke szakad.

Ingyen még az apjának sem ássa meg a sírját.

Ingyen ecet a méznél édesebb.

A haszna-nincs juhot farkasok egyék meg.

Veszõdség nélkül munka nincsen.
Munka nélkül evés nincsen.

Gondtalan fõ madárijesztõre való.

Fehér ülep, fekete ülep a gázlón kitudódik.

Fehér pénz - fekete napért jár.

Csõstõl jön a kórság, cseppenként távozik.

A várakozás megbetegít.

Betegtõl párnát nem kérnek.

Téglavetõnek nap kell, szántóvetõnek esõ.

Barátság a barátság - ám a sajtot pénzért adják.

Zápor elõl futó jégesõbe rohan.

Szarba követ dobj: rádfröccsen.

Minden háznak megvan a maga szokása.

Halál után még egy halál nincsen.

Estének dolgát reggelre ne halaszd.

Látszó falut kalauz nem keres.

A szamarat ha lagziba hívják, vagy a tüzelõ fogyott el, vagy vízre van szükség.

A kígyó alszik, az ellenség nem alszik.

A víz minden dolgot megtisztít.

A víz folydogálva útját megtalálja.

Macska az el nem érhetõ húst mocskosnak mondja.

Mindnyájunk egyikünkért, egyikünk mindnyájunkért.

Megszámlált juhot farkas nem esz meg.

Farkas a szõrét váltja bár, de szokását nem váltja.

Farkas a ködös idõt kedveli.

Varjú a varjúnak szemét ki nem szedi.

Varjú az ökör fejét a maga haszna végett kurkássza.

Fejemet törd, de kedvemet ne törd.

Éhesnek az árpakenyér húsnál jobban ízlik.

Éhes tyúk álmában búzát lát.

Éhes medve táncot nem jár.

Éhezel bár, de koldulásra ne kapj.

Nézd az anyját, vedd a borját.

A lovat jóbarátként ápold, de ellenségként öld meg.

Isten ha egy kutat lezár, ezret is kinyit.

A vendégség három napra szól.

A vendég nem azt eszi, amit szeret, hanem azt, ami jut neki.

Ha a kutya fohásza teljesülne, kolbász esne az égbõl.

Ha megszólalsz, szó leszen, ha nem szólalsz, gond leszen.

Élj babtól a cseresznyéig! (Átok)

Felfelé ha köpök, a bajszom, lefelé ha köpök - a szakállam.

Kezeddel adj, lábaddal keress.

Ami a szemtõl távol, az a szívtõl is távol.

Uborkát adtak a koldusnak, de görbének találván, nem tetszett neki.

Két láb egy papucsba be nem fér.

Elõbb gondold ki, aztán mondd ki.

Róka a tõrbe kétszer nem esik.

Kétszer mérj, egyszer vágj.

Két csupasz a fürdõben összeillik.

Egy hónaljban két dinnye el nem fér.

A két kéz egy fej végett van.

Mit tudom én, hogy te a sötétben kacsintasz!

Ahova nap bejár, doktor oda el nem jár.

Gyermeknek étele tiszta, pendelye piszkos.

A fonál ott szakad, ahol vékony.

Ahol sok a kakas, korán hajnalodik.

Ahol a sokaság, ott a szemétdomb.

A szekér elsõ kereke ahová megy, a hátsó kereke is odamegy.

Ahova tûz esik, meggyullad.

Ahol virág van, méz is van.

Mai munkát másnapra ne hagyj.

Ennyi hiba még a bíró lányában is akad.

Jó szó vaskapukat kinyit.

Rossz hír hamar meghallik.

Jó ló az abrakját maga hordja.

Szél amíg nem fúj, levél nem táncol.

Otthoni számla vásárba nem való.

Bolond a napot tölti, okos az alkalmat lesi.

Mire a gazdagnak szíve megindul, a szegényembernek lelke kifordul.

Ki nem szállt lélektõl a remény el nem szakad.

A szó ezüst, a csönd - arany.

A szó - lyukat nem fúr.

Szóbeszéd a tarisznyában el nem fér.

Egy dióért követ nem hajítnak.

Negyven fiú egy apát el nem tart, egy apa negyven fiút eltart.

Ki patkóért megy, ki szögért.

Ki a dobot veri, ki a karimáját.

Negyven rabló sem bír egy csupaszt kifosztani.

Egy bolond egy kútba ha követ dob, negyven bölcs sem bírja azt kivenni.

Kinek sej-haj, kinek jaj-jaj.

Egyik megteszi - másik elviseli.

Egyik éhenholtáig dolgozik, a másik meg hóna alatt keresi a kenyeret.

Nõtlenség - szultánság.

A vasat izzásakor verik.

Lovat meg asszonyt kölcsön nem adnak.

Asszony házat ront, asszony házat újít.

Akár a nyúl: hol alszik hol virraszt.

Asszonynak haja hosszú, esze kurta.

Ha arany tála van is, miután vért hányt bele, mi haszna?

Ép elme ép testben találtatik.

Egészség a legfõbb vagyon.

Asszonyt családból végy, ebet alomból.

Arany a tûzben ismerszik meg, ember a bánatban.

Érett körte maga pottyan le.

Kakas nélkül is megvirrad.

Minden has jóllakjon, minden kalács egészben maradjon.

Szakálla a kecskének is van.

Részegtõl a bolond is elfut.

Öt ujjnak ötje nem egyforma.

Ha dobot versz sem hallja.

Elveszett idõ még egyszer meg nem tér.

Akár az olaj: feljön a víz színére.

A vagyon a lélek terhe.

Amilyen a fõ, olyan a süveg.

Anyja amilyen, borja is olyan.

Arca amilyen, szíve is olyan.

Amit vetsz, azt aratsz.

Ahogy húzzák, akként ropja.

Követ ha szorít, vizet facsar.

Földet ha markol, arannyá válik.

Gördülõ kõ mohot nem fog.

Kõ a maga helyén nehéz.

Kenyerét láttad-é? - Falj. Botját láttad-é? - Fuss.

Cseperészve tó leszen.

Szalma alól is vizet folyat.

Vajat ha talál, a fejére keni.

Kidõlt fába baltát sokan vágnak.

Szekér feldõlte után sok az útmutató.

Szög a szöget kiszakítja.

Ami a dolgod, az az álmod.

Ember amit tesz, maga-magának teszi.

A követ dobónak te kenyeret dobj.

Sietve járó elmarad az úton.

Aki mézbe nyúl, az ujját nyalja.

Lassan járó a hegyeken túljut.

Aki egyenest jár, megvakul.

Sárba ne toppanj - rádfröccsen.

Ki keveset ad, jóságból adja, ki sokat ad - jószágból.

Aki tevehajcsárral találkozik, kapuját nagyra tárja.

Ne áss kutat - magad esel bele.

Aki nem dolgozik éhen marad.

Nyáron az árnyékban heverõnek télen fekete lesz a kenyere.

Békesség a beismerésbõl fakad.

Ki a rózsát szereti, tövisét is eltûri.

Ki maga esik el, nem sír.

Ki a világért sír, szem nélkül marad.

Aki pénzt ad, az dudáltat.

Széllel szembe köpõ a saját arcába köp.

Aki tart a verébtõl, az nem vet kölest.

Tengerbe esõ a kígyóban is megkapaszkodik.

Aki sokat nevet, az sokat sír.

Aki nevet, maga nevet.

A magasba szálló mélybe esik.

Kölcsön lóra ülõ félúton leesik.

A szúnyog ha magát méri, 99 okka súlyt nyom.

Ne nézd a kémény görbe voltát - a füstje szálljon egyenesen.

Szomszéd tyúkja lúdnak, asszonya lánynak látszik.

Elfolyandó vér meg nem áll az érben.

Falkától leszakadt bárányt farkas ragad el.

Görbe hajó - egyenes járat.

Sokat ugató kutya nem harap.

Ugatni nem tudó kutya farkast hoz a nyájra.

Kutya a gazdáját megismeri.

Vesztét érzõ kutya a dzsámi falára rondít.

Farkatlan tyúk folyton csak csirke.

Házat asszony nélkül, férfit pénz nélkül tûz égessen.

Ház perpatvar nélkül, lagzi muzsika nélkül nincsen.

Házzá a házat az asszony teszi.

Télen kenyér nélkül, nyáron szûr nélkül útnak nem indulnak.

Tudja a róka, miképp szökjön át a tûzön.

A kertet nem a fohász - a kapa munkálja.

Méz mondásával a száj meg nem édesül.

A szerelem, akár a légy: mézre is rászáll, szarra is rászáll.

A nép szája nem tarisznya, hogy be lehessen kötni.

Csípõs ecet kárt tesz az edényben.

Szamárra ha aranykantárt kötsz is, csak szamár.

Aki két székre ül, hamar leesik.

Szememet nézd, ne az arcomat nézd.

Csont nélkül hús nincsen.

Szitát kötnek az egér farkára, hogy likjába ne férjen.

Ezret hallj, egyet szólj.

Aki sokat járt, sokat tud.

A köntösszegély ha el nem ázik, halat nem fognak.

Lány a pólyában, kelengye a ládában.

Kertésznek póréhagymát megvenni nem kínálnak.

Verekedés közben pofont nem keresnek.

Csatában kardot kölcsön nem adnak.

Korhadt pallóra ne lépj.

Jó asszony férje a ruhájáról megismerszik.

Ólmot az ördög fülébe!

Olcsó húsnak levese ízetlen.

Ótvaros fejûnek köröm nem adatik.

Macska gyalogútja a szalmáscsûrig tart.

Kutyának vackán csont apraját sem lelni.

Tûzvészbe fújtatóval nem mennek.

Utasnak - út, békának - tó.

Vaknak a tükör szükségtelen holmi.

Ezernek ötszáz a fele - nekünk annyi sincsen.

Pöffeszkedik, mint a kanpulyka.

Tunyának a dolog parancsol - téged az ész tanítson.

Tégy jót - s vesd a tengerbe.

Akár a liszteszsák: porzik, ha verik.

Házat ne végy - szomszédot végy.

Ki a szamárral nem bír, a nyerget üti.

Lovad halála árpától legyen! (Jókívánság)

Hívatlan vendég helye: a kapu alja.

Újacska szitám, hová akasszalak?

Estéli munka - nappali nevetség.

Pásztor nélkül a juhot elkapja a farkas.

Lõpor meg tûz egy helyütt nem lehet.

Szem meglátja - szív megkívánja.

Ne bántsd a részeget - hadd essen el maga.

Farkas szájából csont el nem vehetõ.

Szalmáscsûrben fekszik, vezirmód álmodik.

Egy birkáról két irhát nem nyúznak.

Nyelv sebe kés sebénél rosszabb.

Minden görbe fából íj nem lehet.

Ott bukkan föl a nyúl, ahol nem gondolják.

Folyót míg nem látsz, nadrágod ne tûrd föl.

Száját aki tejjel leforrázta, az a joghurtot is fújva issza.

Írott szó nem romlik.

A lányt ha saját szívére hagyod, vagy a doboshoz megy, vagy a síposhoz.

Kérdik a tevétõl: "A lejtõt vagy a kaptatót kedveled-é?"
"A sima út vajon az égbe vezet-é?" - mondja.

Ki az apád? - kérdik az öszvértõl.
"A ló a nagybátyám" - mondja.

Mai tyúk a holnapi lúdnál többet ér.

Hegy hegyre nem talál, ember emberre rátalál.

Kevés a nincsnél jobb.

Kettõt fülelj, egyet szólj.

Elhibázott számla Bagdadból is visszatér.

Lába alá dinnyehéjat raktak.

Szelíd fejet kard le nem szel.

Száraz mellett a nyers is meggyullad.

Hodzsa amit mond, megfogadd, amit tesz, meg ne tedd.

Az igaz szó keserû.

Üres zsák állton nem marad.

Üres beszéd a bendõt meg nem tölti.

Üres hordó hangosan kong.

Igaz barát a rokonnál többet ér.

Barát a bajban ismerszik meg.

Lyukas kõ a földön nem marad.

Út megjárva, adósság kifizetve ér véget.

Korai csirke korán pittyeg.

Villásvégû karó földbe nem üthetõ.

Egy napon szárítják a mosott ruhát. (Rokonok)

A kéznek mérlege nincsen.

Adó kezet el nem vágnak.

Lakodalmában rostával hordanám a vizet.

Foszlott kötélen kútba le nem szállnak.

Baráttal igyál-egyél, de ne adjál-vegyél.

Egy nyíllal két madarat le nem lõnek.

Egy kõbõl fal nem lesz.

Egy szál virággal nyár nem lesz.

Tûvel kutat nem ásnak.

Játszás a hasat jól nem lakatja.

Tûzzel tréfálni nem szabad.

Üres tarisznyával lovat nem fognak.

Aki nem hibázik - egyedül csak Isten.

Szó a szót megnyitja.

Dob nélkül a lagzi torhoz hasonlatos.

A gyertya lefelé nem világít.

Ahol méz van, légynek híja nincsen.

Mindennap ünnep nem lehet.

Mindenki úr a házában.

Ki-ki a bajával - molnár a vizével.

Minden kakas a maga szemétdombján kukorékol.

Minden fában van egy féreg.

Sárral a nap be nem vakolható.

A mi tyúkunk míg egyet tojik, hét határ meghallja.

Sós kenyér - gyors eledel.

Régi barátból ellenség nem válik.

Régi fazék étke még jobban megfõ.

Félénk szatócsnak se haszna, se kára.

Száraz üleppel halat nem fognak.

Törött üveg a helyén meg nem áll.

Egységbõl erõ születik.

Minden juhot a maga lábánál fogva akasztanak föl.

Minden madárnak tetszik a maga fészke.

Arcába ha köpnek, esõnek véli.

Ez a világ egy lajtorja: egyik fölmegyen rajta, a másik aláereszkedik.

Magas bár a nyárfa, ám a tetején szarkák csörögnek.

Negyven varjúra egy kõ elegendõ.

Minden fazékra kerül egy fedõ.

Fogd az egyiket, vágd a másikba.

Pénzen észt nem vehetsz.

Megdöglött az ökör - szétment az egyezség.

Döglött szamár nem fél a farkastól.

Addig jár-kél a róka, míg a szûcsmûhelyben köt ki.

A világnak szája nem zsák, hogy összezsugorodjék.

Etesd a varjút - vájja ki a szemed.

Almának javát a disznó eszi meg.

Kilenc hónapig az anyja hasában miképp bírta ki?

Ember hiba nélkül nincsen.

Ember a halála óráját ha tudná, a sírját maga ásná.

Ügyes inas a mestert felülmúlja.

Amit kezeddel adsz, követni fog.

Szemet a föld pora jóllakatja.

Süket ha nem hall - hát kitalál.

Az almát hámozva edd, a körtét számolva edd.

Nyelv a kardnál élesebb.

Keveset adj, de szívbõl.

Kevés adomány sok bajt elûz.

Kevéssel beérõ sokra akad, sokat keresõ éhen marad.

Aki tükörbe néz, az arcát látja.

Körte a fájától messzire nem hull.

Az albán amidõn álmélkodik, lóganét szarik.

Méh a méztõl nem menekül.

Eldobott kõ vissza nem fordul.

Nyisd a szemedet, serkentsd a lelkedet.

Éhes kutya a szikkadt ganét is megeszi.

Nyitott kapun mindenki átjár.

Uraknak ne higgy, vízre ne támaszkodj, napnak szépségében, ló fiatalságában, asszony szavában ne bízz.

Egy arab végett egész Arábia el nem vész.

Egy felleggel tél nem lesz.

Kölcsön kölcsönnel nem törleszthetõ.

Varjú ganajától a tenger nem lesz piszkos.

Estidõ munkája - napvilág csúfsága.

Érkezõ a távozóra emlékeztet.

Hajó megmentõje: a kapitány.

Ifjú urat szolgálni olyan, mint fehér lovat ápolni.

Ifjan ki idejét tölti nagy vígsággal, vénen majd élheti nagy nyomorúsággal.

Kései látogató vagy pénztelen, vagy tolvaj.

Nyáron árnyékban hûsölõnek télen hó lesz a lisztje.

Látó szem kalauzt nem keres.

Pogánynak esze vagy futtakor, vagy szartakor jön meg.

Borjú a ganajáról megismerszik.

Tevét rászedni egy nyaláb széna is elég.

Aki tevét adott, kantárt is fog adni.

Bolond leánynak minden nap lagzi meg ünnep.

Bármily nagy légyen is a dzsámi, az imám csak azt imádkozza, amit tud.

Feneketlen véka - üres hombár.

Az igazat szólót kilenc faluból elûzik.

Kilenc nap élni - tíz nap munkálkodni.

Aki sétálgat, gyorsan halad.

Világnak szépe - országnak átka.

A világban nyugtot keresõ süket, vak s néma legyen.

Világnak kereke - az égbolt.

Az elbukónak barátja nincsen.

Házrombolónak háza nem marad.

Házas a házába, nõtlen - a pajtába.

A jó nap már reggeltõl megismerszik.

Jót tégy, tengerbe vesd: ha a hal nem tudja, Allah megtudja.

Szél miatt síró szem nélkül marad.

Akár a szamár: szalmát eszik, holott cukorral van fölmálházva.

A szamár ha megvénül sem lesz az istálló feje.

Ha az idõ hozzád nem alkalmazkodik, te alkalmazkodj az idõhöz.

Gazdagnak szekere hegyeken átvisz, szegénynek szekere síkföldön is utat téveszt.

Paráznaság a ház megrontója, erõszak a játék megrontója.

Két fülemüle egy ágon nem dalol.

Két ember hitbõl, egy ember szívbõl.

Két durva kõ lisztet nem õröl.

Mindkét vége szaros a botnak.

Ember az embernek tüköre.

Kávét fõz az ember, de nem tudja, ki lesz az ivója.

Az ember - szóval, az állat - szimattal.

Érved ha nincsen, jogod sincsen.

Szófogadó gyermek, szerelmes feleség - kifogyhatatlan jólét.
Engedetlen gyermek, szeretetlen asszony - kifogyhatatlan gyötrelem.

Hanyag embernek még szolgája sincsen.

Öreg ökör a szekeret elhúzza.

Ki kölcsön vesz búzát, hombárjából eszik.

Kölcsönbe evõ erszényébõl eszik.

Ne verd a más kapuját, hogy a te kapudat se verjék.

A vár belülrõl vétetik meg.

Elégedettség - nagy gazdagság.

Szárnya nélkül nem száll a madár sem.

Nyitott kapun minden disznó be tudja dugni a fejét.

Adj kardot bár az asszonynak, de alkalmat ne adj.

Bú nélküli fej a kertben nõ.

Fuss a jótól, hogy bûnbe ne ess.

Fejed ha ótvaros, Bagdadból is megjön rá a légy.

Sebes lónak sarkantyú nem kell.

Vak gólyának Isten rakja a fészkét.

Vakok országában béna szamár a ló.

Félj Istentõl, félj az Istent nem félõtõl.

Rémálom-látásnál ébren feküdni is jobb.

Félelem halál ellen nem használ.

Juh ahol nincsen, ott a kecskét hadzsi Abdur ahmannak hívják.

Száraz idõben gombászni nem járnak.

Aki hibátlan társat keres, társ nélkül marad.

Negyven diót ha nem látsz rajta, ne verd meg a fát.

Vak szem ha kinyílik, messzire lát.

Vak aminõt varr, olyat visel.

Vak eladó vak vevõre talál.

Gólya a békával nem barátkozik.

Gólya a kelepelésébõl megél.

Kocsma kapuja - pokol kapuja.

Kocsmában írott dolog a mennyben nem olvastatik.

Ok nélkül halál nem esik.

Bíró-vágatta ujj nem sajog.

A vendég nem azt eszi, amit remél, hanem azt, amit talál.

A vendég - a házigazda borja.

Akinél a pecsét - az a Szulejmán.

Amint megsüketültem - megnyugodtam.

Lélek távoztakor a szokás is távozik.

Aki patkót talál, jószágot is talál.

Ne a tanácsolóra - a tanácsára tekints.

Amit mögéd hajítasz, szemközt kerül veled.

Ha bíró a felperes, a segítõ Isten legyen.

Bármily nagy is a neved, végül egy kõ lesz a jeled.

Társra lelni - vagyonra lelni.

A szultán kenyerét falja - a muszka imáját mondja.

Férfi pénz nélkül - tûzhely tüzelõ nélkül.

Alamizsna-adástól szegény nem lesz senki.

Titkon vemhesült tehén is nyíltan ellik.

Uborkán vett szamár víztõl döglik.

Részeg ember - rongyos zsák.

Isten a bolondnak adott ugyan szájat, de csak evésre, nem pedig szólásra.

Kemény lovat jó megülni.

Aki ecetre-fokhagymára számít, combot nem eszik.

Ha szólsz, szó leszen, ha nem szólsz, baj leszen.

Aki kérdez, az még nem téved.

Ne kérdezd embertõl az állapotát - a tarkójáról megtudni.

Tudakolással út találtatik.

Baka vagy-e, huszár vagy-e - nem kérdem,
Hány pénzed van egy hónapra - azt kérdem.

A vizek lefelé folynak.

Melegben a hó nem tart ki.

Egerek tervét elrontja a macska.

Üszõ gyanánt született - ökör gyanánt halt meg.

Édes szerelemmel betelni nem lehet.

Elgurult a fazék - fedõjére talált.

Olcsó jószág hamar elkél.

Ló ha pusztul, nyerge marad, ember ha pusztul, neve marad.

Minden fából furulya nem lehet.

Minden szóra fület ne tarts.

Aki nem szolgált nem parancsolhat.

Gyerekekkel útnak ne indulj: kocsid ha törik, nevet, kocsija ha törik - sír.

Gyerekkel csapdát ne állíts: vagy a csapdát rontja el, vagy madarad lopja el.

Aki hosszan bámul, éhen marad.

A malomban sok szó járja.

Ördögnek gyertya nem gyújtatik.

Ördögöket összegyûjteni könnyû, szétszéleszteni nehéz.

Cukor a vízben el nem süllyed.

Gömbölyû kõ az alapot nem erõsíti.

Edd a szõlõt, ne kérdezd a kertjét.

Az ész véghez viszi, a fej elviseli.

Az arc reggelre kisimul.

Arc az arctól szégyenkezik.

Vagy teve - vagy tevehajcsár.

Idegen lóra ülõ túlnan esik le.

Idegen kutyának lába közt a farka.

Nyáron suba nélkül, télen kenyér nélkül ne járj.

Nyáridõ: negyven nap esõ - egy nap sár,
õszidõ: egy nap esõ - negyven nap sár.

Az esõ szakad, a karaván halad.

Baskír közmondások

Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod.

Gazdag az adósságát vagyonnal, a szegény verejtékkel fizeti.

Jégre rótt írás meg nem marad.

Járni tudatlan az utat rontja, szólni tudatlan a szót rontja.

Egy szem kölesbõl kása nem fõ.

Az egész világot ha víz önti is el, a récének ettõl mi bánata?

Ha kínálnak, legalább vizet igyál.

Ki tevét lop, az is tolvaj, ki tût lop, az is tolvaj.

Kinek földje van, étke van.

Levágott kenyér a helyére vissza nem tapad.

Kenyér a bendõ után nem járkál.

Belépted elõtt kijuttodra gondolj.

Régi az újat óvja.

Ökör ha döglik - hús, szekér ha törik - tüzelõ.

Szíved ha szorong, a föld tágasságának mi haszna?

Ha már leesel, hát ess magas fáról.

Egy évig a nyúl bõre is kibírja.

A hõség nem tör csontot.

Rés a likat kacagja.

Tej-kérni ha jöttél, ne dugd el a korsót.

Szomszéd tyúkja lúdnak látszik.

Hegyes kazal tetejérõl a szél is lefordul.

Jó asszony a rongyokból is subát told össze.

Dühöt nyelni - hegyet nyelni.

Korán szóló kakukknak a feje megfájdul.

Szamár is gondol a másnapra.

Más kapuján ha lábbal kopogtatsz, a te kapudon majd bottal kopognak.

Kezed ha kardot fogni reszket, fejed a földön marad.

Egy lóra két hámot nem raknak.

Bármint dörgölöd a rezet, arannyá nem válik.

Ebnek átka farkason nem fog.

Fecske fiókáit a medve repülni nem tanítja.

Mintsem hogy úrnak rabja légy, szegényembernek fia légy.

Lõni nem tudónak nyila hat ölnyire repül.

Éhében a mohó a kútba horgot vet.

Üres kanál kikezdi a szájat.

A vendég - a gazda szamara.

Vendéget ki nem kedvel, örömet az nem ismer.

A gyáva nap mint nap meghal, a bátor csak egyszer hal meg.

Furulyásnak dala van - a gyávának mije van?

Megrettent kutya három nap ugat.

Szájad ha kajsza, ne a tükörre fogd.

Ha görbén ülsz is, egyenesen beszélj.

Apáddal amit téssz, veled is azt tesznek.

Görbe dolog negyven év múltán is kitudódik.

Jószágnak kezdete - egy tyúk.

Lóval játszódó csikónak lába lesántul.

Hegyre fölmenni nehéz, lejutni könnyû.

A szája-égett a jeget is fújva kapja be.

Csirkéket össze számlálnak.

Sáskától aki fél, gabonát az nem vet.

Magányosnak az íja is odavész, sokaságnak a nyila is megkerül.

Két varjú ha verekszik, a nyilas tollhoz jut.

Két fél - egy egész.

Tojás a tyúkot ne tanítsa.

Egy kõnek is története van.

Botnak kettõ a vége.

Célratörõ ember a kõbe is beüti a szöget.

Esze-rövidnek nyelve a hosszú.

Nyelvvel malmot hajtván lisztet nem õrölnek.

Bolondnak a tenger térdig ér.

Szitában a víz, bolondban a szó meg nem áll.

Sótlanra a vak is ráismer.

Köpõ a köpését vissza nem nyalja.

Kútba ne köpdöss: vizét fogod inni.

Róka halála az irhájáért esik.

A tisztesség - drágakõ, a türelem - színarany.

Lakomába jóllakva menj.

Lagzi után a szó, csata után a hõs megsokasodik.

Mennyegzõ múltán dobot nem vernek.

Gazdagnak ezer juha közül a szegénynek egyetlen bárányát kapta el a farkas.

Bunda gallér nélkül, ország törvény nélkül nincsen.

Bunda úgy jó, ha új, barát - ha régi.

A lélek ha nem vacog, a test sem vacog.

Igaz kõ követ hasít.

Igaz szóló a rokonának sem kedvez.

Egyenes szavú megmenekül, görbe szavú kézre kerül.

A tanítás maga is mesterség.

Tetûre haragvó a köntösét vetette tûzbe.

Harminc fog közül ami kijõ, harminc faluban kitudódik.

Kinek munkája nincsen, tisztessége sincsen.

Ifjúhoz szíves légy, öreghez tisztes légy.

A házadbeli hírt szomszédodtól kérdezd.

Szökdelni akart a szarka - járni is elfelejtett.

Szakállas ember a borostát nem állja.

Kettõt gondolj - egyet szólj.

Vak tyúknak minden búza.

Szíve-vaknak társa ne légy, szeme-vaknak társa légy.

A vak sokat lát, a sánta sokat jár.

Kemény szótól a fûz is elroppan, lágy szótól a kõ is megolvad.

Kimondott szó - kilõtt nyíl.

Fül-hallotta fagyos szó a szívbe hatolván jéggé válik.

Két dervis egy szõnyegen elfér, két szultán a föld színén sem fér el.

Minden madár a maga hangján szól.

Ki kettõre számít, pártában marad.

Aranyat kõben keress, észt - fõben keress.

Jószág a gazdájához húz.

A szó nem a gazdájával jár.

Ahol légy van, szúnyog is van.

Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni.

Ebnek farkát ha levágod is, eb marad.

Kutya a maga vackán erõs.

Kutyától kutya születik, madártól madár születik.

Eb mondja a kutyának, az meg a farkának.

Farkas ereje a fogában, ember ereje a munkában.

Elmaradt dologra hó esik.

Kevés a soknak fejet hajt.

Keserût s édeset ízlelve ismerni.

Keserût ha nem ízlelsz, édeset sem ízlelsz.

Kimondott szó - szálló madár, ám az írás - hurok.

Arany kantár a lovat nem jobbítja.

Az erdõnek füle van, a mezõnek szeme van.

Arc mosásával a gonoszság el nem tûnik.

Egyetlen csalogány tavaszt nem hoz.

Lisztbe faló kutya a malomkõ-nyalásról leszokni nem tud.

A hõst a harc szüli.

A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.

Kötélbõl hosszú a jó, szóból a kurta.

Kazak közmondások

Sokaság keze hosszú.

Nyíl ahová nem hat, kardot oda ne ránts.

Férfi szárnya - a ló.

Szégyen a férfit megöli.

Igazi férfi gyõzvén nem dicsekszik, legyõzetvén meg nem hunyászkodik.

Az erõs nem hajlik - kettéroppan.

A hõs egyszer hal meg, a gyáva ezerszer hal meg.

A gyávának szeme nagy, a bolondnak szava nagy.

A gyávát ha sokat ûzöd, megbátorodik.

Bátornak kezében a bot is fegyver.

Lehajló fejet kard le nem vág.

Sokaság szája - vas tiloló.

Szívtelentõl szemtelen gyerek születik.

Nem az a szép, ami szép, amit szeretsz, az a szép.

Ahelyett, akit szeretsz, a téged szeretõt vedd el.

Derék asszony a hitvány férjet helyreigazítja.

Két jó ha egybekél, holtig tartó barátság, két rossz ha egybekél, holtig tartó bosszúság.

Asszony nem a földbõl sarjad - õ is férfi gyereke, férfi nem az égbõl hullik - õ is asszony gyereke.

Jó asszony - boldogság, rossz asszony - bosszúság.

Apáddal amit téssz, te is azt találod.

Aki az apját nem becsüli, azt majd a fia sem becsüli.

Fiúnak szégyene az apára hárul, leánynak szégyene az anyára.

Az apa - nyárfa, fia - a lombja.

Kisded gyermek a madár árnyékában is megfagy.

Nem síró gyermeknek cicit nem adnak.

Gyermekes ház - sokadalom, gyermektelen ház - sírhalom.

Ebbel ha játszol, ugatni fogsz, gyermekkel ha játszol, kacagni fogsz.

Sírhatnék gyereknek már három nappal elõtte viszket a szeme.

Teve a fiát harapva becézi.

Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér elõle.

Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud.

Hitványra fecsérelt szavad pusztába lõtt nyíllal egyenlõ, akarat nélküli fiad pislákoló parázzsal egyenlõ.

Házad akkor ház, ha benne gyermek játszik.

Gyermek a szívnek virága, szemnek sugára.

Sírni akaró gyerek az apja szakállával játszik.

Ha sáros is, csak nyár legyen, ha vak is - csak lány legyen.

Hozzávalót ha lelsz - hozomra add oda.

A leány szemernyi étekkel beéri.

Homok a vizet elrekeszti, leány a viszályt elrekeszti.

Virág ha nõ, földnek ékessége, leány ha nõ, család ékessége.

Magad gyereke ha megrugdalod sem hágy el, másnak gyereke ha megbéklyózod sem áll meg.

Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga.

Gyereknek ha kést nem adsz, egyszer sír, ha kést adsz, kétszer sír.

Ha sötétben szólít is, húgod szava ismerõs.

Gyerek a kánnál fönnebbvaló, nyereg a tevénél fönnebbvaló.

A nénje-fölvette ruhát a húga is fölveszi.

Vénleány férjet nem választ, holt ember földet nem választ.

Hozomány miatt haragvó a nászának nem köszön.

Asszonynak, ha tûzért megy, harminc szájnyi szava van.

Sírós bár a gyerek - jó, ha van, bõgõs bár a teve - jó, ha van.

Foga-kinõtt gyermeknek rágott étel nem való.

Vendégét aki nem szereti, az a gyerekét veri vagy a házát söpri.

Lányos falunak kutyája nem pihen.

Negyven férfi sem tölti be a házat - egy asszony betölti.

Fõkötõben az asszony az eszére talál.

Két asszonyt elvevõnek füle nem pihen, szamarat nyergelõnek lába nem pihen.

Ami a zsákba kerül, az az asszonyé.

Uratlan asszony otthon meg nem áll, kötetlen gyûszû az ujjon meg nem áll.

Hat asszony ha torba megyen, mindnyája a maga bánatát mondja.

Asszony ha sok van, eb nyalja el a merítõt.

Asszony a férjére tekint, férje a földjére tekint.

Menyecskének lábától, juhásznak botjától õrizkedj.

Asszony nélkül árva a ház.

Van asszony, ki cirógatással asszony, van asszony, ki szorongatással asszony, van asszony, ki tapasztalással asszony.

Öregnek minden jó.

Vénnek kebelében kalács van.

A fû is a fejénél szárad.

Öregnek - tisztesség, ifjúnak - kötelesség.

Szemközt jövõ öregség a fekete tevét is letérdelteti.

A szív nem vénül, csak a szem vénül.

Az öreg fektében pihen, az ifjú jártában pihen.

Szakállnak fehéredése a szívet felhorzsolja.

Ki sokáig él, társait elveszíti.

Kovácsnak kése nincs jó, csizmadiának csizmája.

Aranyos nyerged a lovat ha fölhorzsolja, aranyát vedd le s égesd el.

Puskádnak ne ezüstjét emlegesd - találatát emlegesd.

Vasverõ a szénégetõhöz húz.

Rossz nyeregnél szõrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nõtlenül maradnom jobb.

Hitvány háznál jobb az én sátram, törött tûzhelynél vasháromlábam.

Kislábú olyat húz föl, amilyet szeret, nagylábú olyat, amibe belefér.

Ruhát ha szabsz, bõre szabd - szûkíteni könnyebb.

Ha mester a rokonod, munkád bevégzõdik.

Rossz csizmadia válogat az árban.

Férfiembernek hetven mesterség is kevés.

Sánta juh fekve hízik.

Kövérségét a juh maga hordozza.

Kövér juhnak nyolc a lába.

A juh ha tücsköt-bogarat eszik is, meghízik.

Hitvány juh már ürü-korában vénül.

Kosbárány bitang nem lesz.

A juh ha ikret ellik, a fû teteje is kettésarjad.

Rossz tejelõ juh sokat béget.

Napszálltakor a juh rálel ösvényére.

Birkára csengõ nem illik.

Isten-gondozta bárányt farkas nem esz meg.

Sovány jószágot ha föltáplálsz, orcádat vajazza, hitvány embert ha föltáplálsz, orcádat bevérzi.

Kilencnyüstös selyemnél báránykám bõre többet ér.

Kevés juhtól író ha van is, túró nincsen.

A juh ha nem gyarapodik, nem is szaporodik.

Éhen a juh hat nap is kibírja.

A maga bárányát ki-ki kosnak szánja.

Ha a dolgok jól haladnak, az éves jerke is toklyót ellik.

Juhod ha nincsen, vagyonra ne is gondolj.

Árva bárány tejjel jól nem lakik.

Juhoktól elmaradt bárány farkas zsákmánya leszen.

Hegyen ha negyven juh vizet iszik, hajlatban harminc juh táplálékot talál.

Juh gazdája ha egyképp számlál, a juhász másképpen számlál.

Juhot a karámból adj el, búzát a szérûrõl.

A juh ha ikret ellik, egyet a vendégnek levágnak, a másikból kost nevelnek.

Meddõ kecskénél jobb az ellõ jerke.

Kecske ha ikret fogan, a disznó nyolcat fogan.

Kecskével a juh szétszéled.

Ha bak is, csak teje legyen, ha nyúl is, csak húsa legyen.

Öt kecskét ha terelgetsz, szájrepedésig fütyülhetsz.

Rühös bak a karámot befertõzi.

Szakálla a bakkecskének is van.

Cudar bak - öklelõs, cudar legény - kötekedõs.

Aki kecskét vág, kettõt nyer: szarva a késnek nyele, bõre a szolgavas tokja.

Egy gödölye két embert megfuttat.

Sánta teve szájába szélhajtotta kórószál kerül.

Aki nem lát, egy tevét sem lát meg.

Pecsenyének legjavát teve levágtakor látod.

Teve a sóra jár, legény a lányhoz jár.

Lakatlan pusztán két tevét hajtva kelj át.

Szelíd teve szõre nyírtakor jó.

Vén teve a veszte jöttekor ficánkol.

Szállásnak árát a teve megtéríti.

Teve csikaja - levágásra, kutya kölyke - elásásra.

Utolsó tevének nehéz a terhe.

Ahol a teve pusztul, a teher ott marad.

Tevéd rossz, mert meg nem áll, szekerem jó, mert nem legel.

Tavaszi szél a tevét is feldönti.

Dühös tevecsõdörnek mennydörgõs a napja.

Letérdelt teve a levágottat nem ismeri.

Herélt teve havonta születik, kancateve - évente születik.

"Térdelj!" szóra a teve is letérdel.

Herélt teve a teher alatt vénül meg.

Szelíd tevének mindenki gazda.

Teve a terhétõl futván sem szabadul, ló a szekerétõl futván sem szabadul.

Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár - ami a lába alatt van, arra gondol.

Jó hátasló patája magától meggyógyul.

Vak lóval a rühös ló - egy ménes.

Kanca ha sok van, csikó is sok van.

Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd.

Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak - az esõ.

Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs.

Jó ló elöl nem botlik, legföljebb hátul.

Fejnek balta a rontója, lónak - a takonykór.

Lovadat jártában ostorozd.

Rossz ló a csikóval játszik.

Jó csõdör ménesét ló õrzi.

Sárga lóra ha nem ülhetek - ülök a sárga földre.

Hitvány csõdör az anyját hágja.

Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa.

Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja.

Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd.

Lónak a híre nagy, tevének - a talpa.

Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány.

Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fûben a ló ficánkol.

Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége.

A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú.

Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri.

Ingatag bokorhoz lovat ne köss.

Egy kancának csecse kettõ, egyik ha oda - teje nincs, egyik tevének púpja kettõ, egyik ha oda - ereje nincs.

Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj.

Aki lovat tart, kínjától szabadul.

Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen.

Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül.

Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi.

Lankadt ember lova a kantárban megbotlik.

Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj.

Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz.

Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd.

A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad.

Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri.

A balga az alatta lévõ lovat hat hónapig keresi.

Telivér lóért a csikó fizet.

Szitok nélkül a ló nem szalad.

Állhatatlan ló a lelket gyötri.

Harapós ló a fogát nem mutatja.

Lovadnak ne az ezüst patkóját - a járását dicsérd.

Egy kancától tarka is születik, fakó is születik.

Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát.

Lovas a szekeressel, ügetõs a poroszkással útitárs nem lesz.

Furfangos kanca két csõdört is éhen hagy.

Ménló az útra prüszköl, szûzkanca a szikesre.

Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd.

Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert - holtakor.

Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog.

Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erõd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész.

Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj.

A lovat ne ostorral - abrakkal biztasd.

A tehén ha vizet iszik, a borjú a jeget nyalja.

Rossz tehén nyáron borjadzik.

Ökröt ki hegynek hajt, keserves az annak.

Háznál felnõtt borjú jó ökör nem lesz.

Ökör a haló helyén bõdül.

Fáradt tehén sírhoz dörgölõdzik.

Rosszfajta tehén halott borjút ellik.

Jószágnak java - a tehén, földnek java - a televény.

Kinek tehene van, hajléka csupa tej, kinek tehene nincs, hajléka csupasz hely.

Az ökör holtáig nõ.

Megdöglött tehén jó tejelõ - volt.

Kit az Isten meg nem szalajtott, azt egy borjú megszalajtja.

Tinó ha hasznot nem hoz, Isten sem hoz hasznot.

Ha mindenható akarsz lenni, próbálj visszaterelni egy világgá szaladt borjút.

Gazdátlan maradt szamár farkasnak martaléka.

Szamár ha meghízik, gazdáját megrúgja.

Szamárra ezüst nyereg nem való.

Amilyen a szamár, olyan a nyûge.

A szamarat ha fûre hajtod is, szarba fut.

A kutya - jószerencse.

Szíjon vezetett kutya vadra nem való.

Kondérról a fedõ ha oda, a kutya szégyene is oda.

Kutya tányérját ha ki nem nyalja, a szíve szomorú.

Kutyának talpa ha elkopik is, követi a karavánt.

A fürge kutyát a róka nem szereti.

Csonttal az eb a tûzhelynél találkozik.

Kutya nyakára ha arany nyakörvet raksz is, a szarba hempergést el nem hagyja.

Kutyára hátalt málha a pusztában marad.

Sokat futkosó kutya méregre talál.

Rókafogó kutyát oktatni nem kell.

Eb az apját nem ismeri.

Egyik kutya látva ugat, másik kutya felelve ugat.

Ebek ha morognak, egymást köszöntik.

Kutya fizetsége - egy kölyök.

Napjában ha száz rókát fog is, agárról a kutya név le nem kopik.

Kutya is a gazdáját védi.

Étke-nincs házat kutya sem kedvel.

Gazdáját ha kínálod, kutyájának is vess csontot.

Eb szájába került holmi épségben ki nem jõ.

Kutya ha kölykedzik, fejõs nem lesz, ha be nem fellegzik, esõ sem lesz.

Kutya ha nincsen, disznó csahol a karámban.

Nem minden kutya agár, nem minden hús kolbász.

Faluja közeli kutya farkastól nem fél.

A kutyát kölyökkorában tanítsd.

Kutya a kölykét morogva becézi.

Kicsi kutyának vénültéiglen a kölyök neve meg nem marad.

Kutyára talizmán nem való.

Kötve tartott kutya csaholós, kötve tartott ökör öklelõs.

Kutya - az ember füle.

Tisztességtudó embernek a kutyáját ha elûzöd - mintha õt ûznéd el.

Kutya a gazdáját meg nem ugatja.

Kutyából fejõskecske nem lesz, kabaktökbõl sárgadinnye nem lesz.

Ebnek vonítását a farkas nem érti.

Falu kutyája ha sokféle is, farkas jöttekor összefognak.

Ha ki ebnek gazdája, farkasnak istene.

Kutya - a hét kincs egyike.

Legelõ szerint nõ a jószág, folyó szerint a fûz.

Jószágot legeltetõ attól lakik jól, amit a jószág legel.

Ügetõ lónak szél a visszhangja.

Holnapi tyúknál a mai tojás többet ér.

A teve - gazdagság, a juh - uraság, a ló - ékesség.

Legelõ ha nincs, a jószág fogyatkozik, irgalom ha nincs, a lélek fogyatkozik.

Rossz juhász a nyári legelõjét egy nap föléteti, jó juhász - ezer nap is ellegelteti.

Hitványhoz lélek nem szegõdik, lustához jószág nem szegõdik.

Épeszû jószágának híja nincsen.

Jószág a legeltetõé, föld - a szántóvetõé.

A rest önmaga ellensége.

Hat hónapig gondozott sovány jószágot egynapi gyötrés elpusztít.

Ki jószághoz nem ért, hasznot nem találhat.

Ne jószágodért hadakozz - jóhíredért hadakozz.

Ki ezret terel, az is csak egyet ül meg.

Vetõ ért a vetéshez, fogatos a szekérhez.

Földnek dísze a vetés, férfi dísze - a tudás.

A föld ha jól nem lakik, a nép sem lakik jól.

Magot ha vetsz - ingyen ehetsz.

Gyümölccsel teli fa teteje lehajlik.

Aki ad - kap, aki vet - arat.

Szántóvetõnek évente nem sikerül, a halásznak - naponta.

Rizsnek ürügyén a cigányzab is vizet iszik.

Szép vidék sás nélkül nincsen, hegyvidék forrás nélkül nincsen.

Lomha aratót a serény marokszedõ utoléri.

Nyárnak egy napja télnek ezer napját táplálja.

Rossz arató a sarlóban válogat.

A paraszt esõben pihen, a halász viharban pihen.

Este ha beborul, mintha az asszonyod fiat szülne, úgy ujjongj, reggel ha beborul, mintha csak ellenség közeledne, úgy búsongj.

Ága-hitvány gyümölcsnek magva is hitvány.

Télen állatod tápláld, nyáron földedet munkáld.

Asszony a férjével, paraszt a földjével.

Föld a trágyát kedveli, ló a takarmányt kedveli.

Nyárnak gondját télen gondold, háromszor is jól meggondold.

Ki apját látja, nyilat egyenget, ki anyját látja, bundát varrogat.

Rossz ember ha megvagyonosodik, rokonára sem ismer.

A hitvány ha éhes, nem lát, ha beszél - nem tud.

Rossz legény a lagzi megrontója, rossz asszony a család megrontója.

Hitvány után félkanálnyi étel marad.

Hal a fejétõl bûzlik, hitvány ember a lábától.

Az öt ujj sem egyforma.

Étked ha jónak adod, fejedet megsimítja, étked ha rossznak adod, fejedet ebnek hajítja.

A vasnak egyik vége forró, a másik vége hideg.

Ha a kapa fejére lépsz, a nyele homlokon üt.

Jó szó - felvidít, rossz szó - szomorít.

Varjú ha károg, a telet hívja, lúd ha gágog, a nyarat hívja.

Búza a fejét ha fennhordja, magva hiányzik, legény a fejét ha fennhordja, esze hiányzik.

Kegyes hazugságnál a szúrós igazság többet ér.

A jó ember - akár a tó: édes a vize, a rossz - akár a sivatag: éles a szele.

Kútnak vizét ki issza, kiásójának hálás legyen, fa alatt ki hûsöl, ültetõjének hálás legyen.

Nyári vendég hitványa a házban száll meg.

Hitvány bár, de a mi lányunk- jobbat honnét találjunk?

Derék ember a lelked társa, hitvány - a kenyered társa.

Barát a hátad mögött dícsér, ellenség a szemedbe dícsér.

Ellenségedtõl egyszer óvakodj, rossz barátodtól ezerszer óvakodj.

Kinek barátja sok, a lelke gyarapszik, kinek az étke sok, a teste gyarapszik.

Aluvás a halállal egyenlõ.

Ellenség ha titkodat veszi, birtokodat is elveszi.

Sokat járó kígyó a lábát kimutatja.

Ellenségnek a lelked meg ne nyíljon.

Az ellenségnél is legyen egy házad.

Ellenség híján tömérdek a fegyver, ellenség jöttekor bot sem találtatik.

Ellenség távozta után kardot szarba vágjad.

Az óvatosság nem szégyen.

Jobb szemednek a balszemed õrizõje legyen.

Célzó ellenségnek szemétõl, szidalmazónak szavától óvakodj.

Küzdõ ellenségnek hátadat ne mutasd.

Ezer ellenségnél egy lelketlen rosszabb.

Óvatosságot a sólyomtól tanulj.

Meg nem született gyermeknek köldök az anyja.

Munkának utója a szegény legényre marad.

Ismert tolvaj éhen vész el.

Hazug szó fölfelé nem hág.

Szakadt sátorra vihar rátalál, hamis szóra az igaz rátalál.

Asszony nem hazudik - csak félrehall.

Tolvajnak sok a háza: egyiktõl veszi, másiknak adja.

Hazudozónak az igaz szava is kárba vész.

Tolvajok ha társulnak, mindig nyalakodnak, tolvajok ha elválnak, ebként marakodnak.

Reggel ha hazugságot szólsz, estére a nyomodba szegõdik.

A farkast nem az ordasságáért - a tolvajságáért verik.

Hamis meg igaz közt négyujjnyi a távolság: szemmel ha láttad - igaz, füllel ha hallottad - hamis.

Rossz szekér utat ront, rossz pap hitet ront.

Kinek a lelke ég, istenét átkozza.

Molla a mollától tudományt tanul, szomszéd a szomszédtól illemet tanul.

Kihez közel a bazár, meg nem gazdagszik.

Szõnyeget ha eladsz, faludba add - egyik szélére magad is leülhetsz.

Otthoni számítást a bazárbeli ár elrontja.

Ínségben a gazdag gyereke elõbb odavész.

Gazdagnak szájában kövér a szó is.

A szegénység nem gyarlóság.

Szegénynek egyszeri jóllakása - félmeggazdagodása.

A szegénynek egyetlen bárányát eszi meg a farkas.

Az egyik jóllaktában szökdel, a másik - fáztában.

Nõtlen legény - a falu veje.

Nõtlen legény negyven leányra tart számot.

Vendéget hívni lehet, küldeni nem.

Üres csészéhez áldás nem esik jól.

Gyalogos vendég csöndesen alszik.

Vendég ha egy nap megszáll - vígság, két nap ha megszáll - aggság.

Ha levágja, juha pusztul, ha nem vágja - maga pusztul.

Elõbb jött vendég a késõbb jött vendégnek helyét átadja.

Vendégem, a magad háza felõl is gondolkozz!

Vendégnek étkét Isten elõteremti.

Húsom bár nincsen - teám van, teli tömlõ vajam van, vendégváró helyem van.

Útitársad náladnál erõsebb legyen.

Félbevágni, enni - barátságnak jele.

Az apa - magas hegy, az anya - belõle fakadó forrás, a gyermek - partján kinõtt nádszál.

Kinek bánata nincs, hideg víztõl is hízik.

Amit kondérodba raksz, az akad merítõdbe.

Szegénynek étke biszmillával végzõdik.

Rézbográcsnak rotyogása mindnyájunknak vigadása.

Ínségben evett perzselt juhfejnek múlhatatlan az íze.

Egy csésze kumiszban két csésze vígság van.

Nyári öblítõ víz - télire aludttej.

Éhes ember a hasára gondol, gyalogos a talpára.

Kicsi étek - nagy szándék.

Mézbe nyúló az ujját megnyalja.

Szamáron ülõ lovat nem kér, halat evõ húst nem kér.

A követ ha beáztatod - az is étel.

Kinek más a bográcsa, más a bánata.

Ételes tányért át ne lépj.

Étekkel szép a tányér.

Kondértalan arany tûzhelynél kormos vasháromláb többet ér, üresen álló arany palotánál füstös fekete sátor többet ér.

Éhedben kapott lepény jóllaktodban kapott tevénél többet ér.

Tál az ételével, harcos a fegyverével összeillik.

Ló nélkül ház ha van is, étel nélkül ház nem lehet.

Falva jól nem lakó nyalva jól nem lakik.

Kinek feje fáj, de lába nem nyilall, Istennel nincsen dolga.

Tisztaság az egészség alapja, egészség a gazdagság alapja.

A restség - cudar betegség.

A törésen kívül minden ragadós.

Piszoknak barátja - a légy.

Álom a vánkosban nem válogat.

Leromlott testnek betegség a barátja.

A betegség még egy tevét is letérdeltet.

Maradék tónak béka a csõdöre.

Kapkodó kacsa farral bukik alá.

Rest réce elõbb repül.

Zivatar elõtt villám játszadozik.

Esõ ha egyszer hull, a nyárfa kétszer hull.

Hegység szurdok nélkül, ország folyó nélkül nem lehet.

A dögvésznek hét atyjafia van.

Fortélyos rókát meg nem fognak.

Magas hegy tetejére a körözve szálló sasmadár is följut, a földön tekeregve kúszó kígyó is följut.

Farkas nem mutatja a soványságát: kutya elõtt fölpúposítja a hátát.

Halásznak lova szomjan pusztul.

Madár oda száll le, ahová elér.

Sokat futkosó róka a bõrét elveszíti.

Veszni kész varjú sassal játszik.

Bagolynak az éj napnál világosabb.

Két holló ha pörlekedik, egy varjúnak étke pottyan.

Vadat ki nem lel, a lovát okolja, lõni ki nem tud, puskáját okolja.

Nyúl az árnyékától is retteg.

Baglyot ha kõhöz ütsz is, a bagoly pusztul, kõvel ha baglyot ütsz is, a bagoly pusztul.

Róka a fekvõ helyében nem válogat.

Holt oroszlánnál az élõ egér többet ér.

Földnek java - a síkság.

A tyúkot jóllakatni nem bírod, a leányt felruházni nem bírod.

Macska ha nincs, az egér tetõre mászik.

Gonosz ember jöttekor a víz is kiszárad.

Kakukk a nevét maga kiáltja.

Ideje jöttekor a jég is elolvad.

Folyó a forrásánál zavarosodik, torkolatánál higgad.

Imára a medvét a bot tanítja.

Kígyótól félõ kötelet sem lép át.

A halnak teje nincsen - fiát a tenger neveli.

Égbeli darvat megfogni akarván a kezedbeli kismadarat el ne ereszd.

Oroszlánnak játékától a rókának nyaka szakad.

Holló az evésben nem válogat.

Türelmetlen hal a kopoltyújánál akad horogra.

Halni akaró egér macska farkával játszik.

Fias nyúl elfutni nem tud.

Hegy a forrásával ékes, tó a nádasával ékes.

Igazi vadász elé maga jõ ki a vad.

Az elmúlt napot ûzve sem éred utol.

A hold arcán is akad szeplõ.

A halász ha vizen jár is, megszomjazik.

Forrása ha nincs, a folyó is kiapad.

Béka a mocsarába, hal a tavába.

Kígyónak titkát kígyó tudja, kulánnak titkát kulán tudja.

Hajósnak a csónakos utat enged.

Csekély víz csobogva folyik.

Kondérnál feketébb holmi nincs, gyomrod mégis jóllakatja, hónál fehérebb semmi sincs, kezed mégis megfagyasztja.

Sírás közben kinek nem görbül el a szája?

A hold alatt új nincsen.

Fogad ha van, vacogtasd, orrod ha van, prüszkölj.

Ember az utána következõk láttán öregszik.

Minden a maga idején érdekes.

Akinek jöttekor nem örülnek, annak távoztakor sem búsulnak.

Özvegyember meg özvegyasszony ha egybekelnek, nappal ketten lesznek, éjszaka négyen.

Köntös szennye kimosva elmúlik, lélek szennye kimondva elmúlik.

Egy hajóban ülõnek egy a lelke.

Megbánással a munka nem ér véget.

Dicsérd a kicsit, nyergeld a nagyot.

Jó lövésznek nemcsak a szeme - a keze is lövész.

Orr ha közbül nem volna, a két szem egymásnak vermet ásna.

Egyik nincs a másik nincsre rátalál.

Szájára jöttet szólni - bolondnak szokása, elébe jöttet falni - állatnak szokása.

Két ház ha egyesül, egyik ház megsemmisül.

Amit én mondok, kobzom azt mondja.

Öt ujj szétnyílva - maradék, összecsukódva - ököl.

A vendéget szóval jóllakatni nem lehet.

Halni kész egérre éhes macska talál.

Éjjeli susogás a nappali dübörgéshez nem illik.

Ki a szájának nem gazdája, kezében a szégyene.

Szívnek titkát a szemnek sugara tudatja.

Jó szándék - fél szerencse.

Hatalmasnak a keze hosszú.

Amíg a vastag megvékonyodik, vékonyat szakíts.

A hazulról negyven lépésnyire eltávozott ember - már zarándok.

A fa is egy helyütt zöldül.

A szem - mérleg, a szív - bíró.

Amit tettem, azt tettem, nálad többet mit tettem?

Egyik a tûzbe vész, másik a vízbe vész.

Amit láttál, annál több, amit nem láttál.

A föld béklyója éjszaka vétetik le.

Látszó falunál a nem látszó felleg közelebb van.

Mindenki a maga termete szerint szabja a bundát.

Mindenki a maga gondolatáról ad hírt.

A szerencse ha elfut is, a születést nem hagyja félbe.

Kinek halála órája el nem jött, ölõ keze azt el nem éri.

Óvatlan farkas a juhot felijeszti.

Kinek a keze nyitott, útja is nyitott.

Kérkedõ a meglévõ eszét kérkedésre vesztegeti.

Fektében akkora, mint a szakadék, álltában mint a teve.

A halál s a vendég alkalmas idõt nem ismer.

Ütni nem tudóra a fia botot emel.

Vak a szemében nem bízik - a kezével lát.

Fösvény a kutyától is irigyli a levesét.

Mintsem a fösvény maradékát ennéd, inkább a kutya elõl húzd el.

A rest fekve parancsolgat.

Egyik virág virítva nyílik, másik virág hervadva nyílik.

Elszalasztott cél - megmaradt szégyen.

Ideje van annak, hogy a hajót szekérre rakják, s annak is, hogy a szekeret hajóra.

Más házát ha ledönteni tudom is, felállítani nem tudom.

Szád amit szól, kezeddel készítsd.

Szem a látással, fül a hallással el nem telik.

A mesterség - patakzó forrás, a tudomány - világlátó lámpás.

Hazai föld - arany bölcsõ.

Szülõföldnek napja is melegít, éje is melegít.

Kinek munkája semmit érõ, kudarc annak a sója.

Ifjúkoromban gyötrelmet adj, vénültömben örömet adj!

Módját lelve dolgozz, helyét lelve pihenj.

Seprû jöttekor elszalad a por.

Serény embernek a juha ikret ellik.

Munka az ember második anyja.

Ahol tanács van, ínség nincs, ahol tanács nincs, egység sincs.

Ami nem szívbõl jött, szívbe nem hatol.

Menyem, neked mondom, lányom, te halljad.

Vízivó kutadba ne köpj.

Vízzel ne játssz - megfulladsz, tûzzel ne játssz - meggyulladsz.

Lovat a lába hízlal, embert a füle hízlal.

Aranyat ha lelsz, számlálva vedd föl.

Szem - a sugarak fészke, szív - a titkok fészke.

Nemhogy a kétlábú ember - a négylábú állat is lesántul.

Kinek a termete alacsony, kinek a gondolata alacsony.

Termetünk ha fölérne a holdig, kezünk a napot elérné.

Az ember egyazon bõrben hol megtelik, hol megványad.

A kõvel ütõt kenyérrel üssed.

Kanállal amit gyûjtöttél, merítõvel szét ne szórd.

Tejjel fogant szokás a csonttal múlik el.

Bot a húson áthatol, szó a csonton áthatol.

Mézcsöppentõ nyelvrõl méreg csöpög.

Kopja sebe begyógyul, nyelv sebe nem gyógyul.

Bomlott szájból romlott szó jõ.

Ádáz szó várat rombol.

Hazug szó fölfelé nem száll.

A rossz szó - szívbe hatoló tövis.

Jószág a fejénél, ember a nyelvénél fogva köttetik meg.

A bolond esõs napon ereszkedik vízbe.

Gerinceddel gondolkozz, bordáddal tanácskozz.

E világnak gondja túlvilágra nem távozik.

Férfi a földre tekint, madár az égre tekint.

Jótettre se korán, se késõn nincsen.

Hitványnak házában õ maga a vendég.

Arcod ha félre áll, a tükröt ne hibáztasd.

Romlott léleknek ördög az útitársa.

Ki a lelked társa, ki meg a vagyonod társa.

Egy ember ha trónra ül, negyven ember lóra ül.

Tolvajt a zsivány meglopja.

A szem egy marék földdel is jóllakik.

Kurta zsineg kunkötésre nem futja.

Mintsem hogy sok bolond bátyja légy, inkább egy bölcsnek öccse légy.

Hat nap ha éhen maradsz is, atyád szokását el ne hagyd.

Nád égtével jó parázs nem lesz, víz ittával jóllakás nem lesz.

Nyár mutatkozik - hús fogyatkozik.

Falánk ember nem a tûz alá - a tûz fölé leskel.

Neked vétked nincs, nekem étkem nincs.

Szemed ha fáj, kezed fékezd, beled ha fáj, szájad fékezd.

Keresve szerzett kórnak gyógyírja nincsen.

Egyik vénasszony a másikat menyecskének szólítja.

Mohó ember a kívánsága rabja.

A légy is az együgyû száját lesi.

Kinek pártfogója van, ha csontot nyel sem akad a torkán.

Ezer bánat egy kötelességet felül nem múl.

Szél a viharnak hívója.

Aki szõrt eszik, gyapjat szarik.

Bármint vered is a szamarat, lóvá nem válik.

Mintsem hogy hívatlan torba menj, inkább ásatlan sírba menj.

Szerénynek dolgát Isten intézi.

Sérelemre türelemmel válaszolj.

Ifjan szerzett tudás - kõbe rótt írás.

Kirgíz közmondások

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.

Hegyet, követ víz rongál, embereket szó rongál.

Fej hasad süvegben, kéz törik kesztyûben.

Öklelõs tehénnek Isten nem ád szarvat.

Ember a foltját belül hordja, állat a foltját kívül hordja.

Bolond barátnál jobb a bölcs ellenség.

Sok juhász között pogányan vész a juh.

Vízmosta árokban víz folyik.

Ész a fõben, érc a kõben.

Ló a férfi szárnya.

Mintsem hatan egy apától, inkább ketten egy anyától.

Hat asszony ha siratni indul, mind a maga bánatát mondja.

Szûzkancából a szükség poroszkát parancsol.

Serkébõl mászik tetû a fejre.

Gazdag a barmával, szegény a karjával.

Szegény a lelkét félti, gazdag a vagyonát félti.

A ballagó halad, a nyargaló marad.

Arany láttán angyal is letér az útról.

Bika híján tinó a bíró.

Mezei munkáról házban ne határozz.

A kést magadba szúrd, ha nem fáj, hát másba szúrd.

Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz.

Jóból ha rossz ered - vereség, rosszból ha jó ered - nyereség.

Ne félj a tükrös õszi jégtõl, félj a sáros tavaszi jégtõl.

Zöld kifakul, zsenge felnõ.

Az árva a köldökét is maga vágja.

A hõs a haló helyére is nevetve indul.

Elveszett késnek arany a nyele.

Elesett fölé ököl emelkedik.

Kedves szóra kígyó is kijõ a lyukból.

Míg a balta emelkedik - pihen a tuskó.

Jó ember szava követ lágyít, rossz ember szava fejet fájdít.

Ha a szemfedõ ingyen van - meg kell halni.

Menyasszonyt jöttekor, vénasszonyt holtakor nézzed.

Köntös sara kimosva tisztul, lélek sara kimondva tisztul.

Hitvány asszony ha fejet nem mos, a tetût okolja.

Tanús szó - törvényes feleség.

Jóbarát szava éles, ellenség szava édes.

Kire a nap tekint, nem árt a fagy annak.

Az érkezõ - öröm, a távozó - gyötrelem.

Erõs ha megfeszül - erõre kap, erõtlen ha megfeszül - beleszakad.

Nem válik lúd a varjúból, ha gágogva száll is.

Asszony ha nyafogva szól is, lánnyá nem válik.

A szárnyon szálló is farkára ereszkedik.

Magtalan legénynek meddõ feleség jut.

Illemtudó ember nem fagy meg - csak reszket.

Kavics ha nincs, kõszikla sincs.

Mintsem hogy tétlen állj, inkább ingyen dolgozz.

Csizmád ha szoros, házad nyugalmának mi haszna?

Szószegõ embernél jobb a szállongó szél is.

Magad hogy föl ne bukj, másnak is világolj.

Fülemilét a mese nem táplálja.

Közel bár a könyököd, megharapni nem bírod.

Hitvány birkáról egy szál gyapjú is haszon.

Szél ha nem fúj, a fûszál feje sem ingadozik.

Kondérhoz közel korommal kenõdsz be.

Útonálló feje az úton marad.

Jó ember jötte - nász, rossz ember jötte - gyász.

Két úr ha nász leszen, poroszkát cserél, két szegény ha nász leszen, tarisznyát cserél.

Házad gazdagságát költözéskor látod.

Ujgur közmondások

Szülõhazádat holtodban se hagyd el.

Mintsem a más honában fõ légy, inkább a magadéban kõ légy.

Megtérvén a ló jászlára talál, megtérvén a férfi házára talál.

A férfi munkára termett, a juh - áldozatra.

Asszony szárnya a férje, férfi szárnya a földje.

Gyûszû nélkül asszony nincs, sarló nélkül férfi.

A láb ha nem lép, a fõ sem futhat.

Embert a munka táplálja, a renyheség csak rongálja.

Kemény fát lágy féreg esz meg.

Ha a kéz dolgozik, kerül a fogaknak is munka.

Ha délig élsz is, keresd meg az estére valót.

Lassú járásnál az állva maradás rosszabb.

Tétlenség a nincstelenség kapuja.

A lusta ülve alszik, fekve dolgozik.

Dolga-nincs embernek minden nap ünnep.

Ki a szérûn, ki a szalmán.

Gyümölcsét ha eszed, fáját se feledd el.

Föld a termés anyja, de munka az apja.

Gazdátlanul a föld is árva.

Reggel ha vágsz, este fenj.

Messzi a nap, de melegít.

Tavaszidõ a vastagot elvékonyítja, a vékonyat kettészakítja.

Apa-anya áldása tûztõl-víztõl megóv.

Ahová a tû megy, oda a fonál is.

Szilárd tengelyen jól forog a kerék.

Mintsem hogy rossz asszony karjában feküdj, inkább jó asszony lábánál halj meg.

Dinnye az indától messzire nem gurul.

Benõ a kisgyerek feje is, mire a követ kimondja.

Ház dísze a gyermek, asztal dísze a vendég.

A szérûn magot hagyj, a világban utódot.

Gyermek nõttével a gond is megnõ.

Gyermeked - csak felnõttéig, unokád - életed végéig.

Asszony a szerelmet negyven évig a szívében õrzi.

Kinek a szeme vak, kinek a szíve.

Békés ökörnek belül a szarva.

Nem én vagyok görbe: az út kanyarog - mondja a kígyó.

Bármily görbe a kígyó, az üregében kiegyenesedik.

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

Aki elesik, a föld megtartja.

Gyanakvás a bizalom gyilkosa.

Kés a nyelét meg nem vágja.

Gonoszság a láb alatt, jóság - a fák felett.

Jó ember lába alatt bogár sem pusztul.

Isten a békának farkat, szamárnak szarvat okkal nem adott.

Az igazság hajlik, de nem törik.

Üllõ a pörölytõl nem retteg.

Szél a tevét ha feldönti, a kecskét az égen keresd.

Erõstõl ne félj, gyöngéhez ne nyúlj.

Kudarc a siker anyja.

Ahová a kezed nyújtottad, lábad ne nyújtsad.

Ártatlanul az ebet se üsd meg.

Mielõtt lovat vennél, jászlat készíts.

Féreg a fát belülrõl rágja.

Szamarad jól kösd meg, aztán bízd Istenre.

Vért vérrel lemosni nem lehet.

Szárnya van a tyúknak, repülni mégsem tud.

Oktalant ne oktass, süketnek ne suttogj.

Ha bolond is a beszélõ, aki hallgatja, okos legyen.

Ház leégte után késõ kutat ásni.

Megeszi a kutya a bocskort, maga meg mezítláb mászkál.

Isten ha ád, nem kérdi, ki az apád.

Az öröm elszalad, a remény megmarad.

Sebre sót ne hints.

Dörög az ég, de esõ nincs, dühös a vén, de erõ nincs.

Vén tigrisbõl a legyek is bolondot ûznek.

Holnapi víz a mai szomjat el nem oltja.

Szegény ember ha tevére ül is, lábszáron harapja a kutya.

Volna csak kondérom, derelyét ennék, de lisztet nem lelek, olaj meg nincsen.

A pénz - piszok a kézen.

Bikát a szarvánál, embert a szavánál fognak meg.

Kicsi ember is nagyot álmodik.

Javításhoz - rontani kell.

Egy szó kevés, két szó sok - másfél szót honnét vegyek?

Jóságért jóság - minden ember dolga, gonoszságért jóság - derék ember dolga.

Ellenségednek mintsem halált kívánnál, magadnak életet kívánj.

Mintsem hogy konkoly magva légy, búzának szalmája légy.

Ha a mesterség bámészkodással megtanulható volna, a kutya már rég mészáros volna.

Munkátlan tudás - esõtlen felhõ.

Vaknak mécses nem kell.

Virágra hulló harmat a virág szomját el nem oltja.

A nincsnek egy a gondja, a vannak - ezer.

Erdõ farkas nélkül, falu tolvaj nélkül nincsen.

Jól lát a vak a sötétben.

Vasat a moly meg nem esz.

Kés a tokjánál többet ér.

Vargának csizmája nincs, kovácsnak baltája.

Lagziba a szamarat vízhordani hívják.

Ebnek átkától a bolha meg nem döglik.

Ízetlen dinnyének temérdek a magva.

Jó szó a lelket táplálja.

Hallott szónak gazdája nincsen.

Nyaka-kötött kutya vadászni nem való.

Az árkot ha sírva ásod, a vizet játszva ereszted.

A rest kétszer dolgozik.

Lovad ha jó, minek az ostor?

Munka az étvágyat meghozza.

Dologtalan férfinál a tojást tojó tyúk többet ér.

Dolgozz fáradásig, egyél jóllakásig.

Kellõ kõnek súlya nincsen.

Ki a más száját lesi, éhen marad.

A napot ha látni akarod, korán kelj.

Napi munkát ha téssz, hajnaltól kezdjed, évi munkát ha téssz, tavasztól kezdjed.

Amennyit alszol, annyit maradsz éhen.

Rest réce elõbb kap szárnyra.

Rabként dolgozz, úrként egyél.

Ha módját teremted, kosárban is megáll a víz.

Vízbe esett ember esõtõl nem tart.

Víznek értékét a kútásó tudja.

Ki a méhet kibírja, az eszi a mézet.

Lustának az udvarbeli víz is messzi.

Fog vájásával a has meg nem telik.

Heverõ marhának nem jár a takarmány.

A jó munka maga-magát dícséri.

Az égbõl ha kõ esik is, haszon a földnek.

Holnapi farokfaggyúnál a mai tüdõ többet ér.

Ha adsz, kapsz, ha vetsz, aratsz.

Egy nappal elõbb ha vetsz, egy héttel elõbb aratsz.

Egy fecske jöttével tavasz nem lesz.

Mintsem egy zsák aranyad, inkább egy talpalatnyi földed legyen.

Ahogy a búza mondja: Engem ha jégbe hempergetsz, téged én lisztbe hempergetlek.

Földbe ami kerül, virág leszen, tûzbe ami kerül - hamu.

Földed míg nincsen, jószágod sincsen.

Földnek a dudva szülötte gyermeke, a gabona csak mostoha gyermeke.

Ha éget is, jó a nap.

Tél virága - a tûz.

Tél gondját nyáron intézd, nyár gondját télen.

Tél hidege a testet hatja át, tavasz hidege a lelket.

Szikkadt földön a víz meg nem áll.

A víz elmegy, a kõ marad, vizet ki nem fog - éhen marad.

Nyárnak ganaja télire orvosság.

Nyáron szánodat készítsd, télen szekeredet.

Kódorgó szamarat farkas esz meg.

Egy tõke szõlõ negyven embernek elég.

Két fél - egy egész.

Két ház szórólisztje - egy háznak étek.

Sok száj ha egy leszen, egy száj semmi leszen.

Sokan ha köpnek, tó lesz belõle.

Tûznek füstje a kürtõhöz igazodik.

Sûrû ménes közepette egy sánta csikót észre sem venni.

Tûzifa az aprajával gyullad.

Csöppenként csöppenve a vödör megtelik.

Négy ember ha összefog, kõbõl is virágot hajtat.

Magányosságot megismerni a más hazájában lehet.

Szélben kiáltónak hangja hiába vész el.

Testvér ha nem tetszik, rokonra hol találsz?

Bátyád akit elvesz - az a nénéd.

Testvér ha megbánt is, meg nem útál.

Lónak lábát a csikó megtapossa.

Lovat ha veszel, közelrõl végy, asszonyt ha veszel - messzirõl.

Apáddal amit téssz, fiadtól azt látod.

Kinek apja meghalt, simítsd meg a fejét.

A férfit ki férfivá teszi, az is az asszony, ki földdé teszi - az is az asszony.

Férfinak szíve hajlítható.

Ha kert gazdája vagy, szakíts a virágból, ha meg szerelmes vagy, ne félj a haláltól.

A vásárban ezer ember, a szívben - egy ember.

A gyermek ölbeli korban dédelgetni való, felnõtt korában égetni való.

Hûtlen testvérnél jobb a hû szomszéd.

Távoli rokonnál jobb a közeli barát.

Ha medve is - férjem legyen, ha odú is - házam legyen.

Menyecskének lábától óvakodj, juhásznak botjától.

Szeretetlen társnál jobb a meleg tûzhely.

Ami a szemtõl távol, a szívtõl is távol.

Szerelmes lány a lóganét is holdnak látja.

A szívnek szeme nincsen.

Látni a szemnek haszon, szeretni - a szívnek.

Leánygyermek - a ház ékessége.

Lányos házhoz negyven lovat pányváznak.

Lányt az anyja õrizzen, fiút az apja.

Leánynak negyven a lelke.

Még egy verébnek is van szíve.

Borjú a csûrt üresíti, kicsi gyermek a kenyeres ládát.

Kinek fia van - maga van, kinek lánya van - nyoma van.

Szívet el ne adj.

Házad állapotát szomszédodtól kérdezd.

Amit te vetsz el, a gyermekeid aratják.

Seprû - a ház szolgálója.

Héjnál a magva édesebb.

Kinek jó a kovásza, annak lányát vedd el.

Embernek embersége megdühödtekor tudódik ki.

Ha ember akarsz lenni, pénzzel ne barátkozz.

Ki keveset nem tud, sokat sem tud.

Éhes embernek cudar a dühe.

Halni készülõ varjú sólyommal játszik.

Aki nem ád, azt adván szégyenítsd meg.

Fösvénynek ganaját a nyárs át nem járja.

Fösvénynek mécsese ha folyik, szemébõl a könny folyik.

Fösvény a tetû belébe is hurkát töltene.

Egy foltnak lyukán ezer átfér.

Egy latnyi vagyon végett ezer latnyi szorgalom szükséges.

Búzának örvén a konkoly is vizet iszik.

Púpos ember a sírba tértekor kiegyenesedik.

A dadogó szólásra nem való, a tolvaj - õrzésre.

Két kosnak feje egy kondérban el nem fér.

Aki belül szorong, azt a világ is szorongatja.

A kutya még a tányérjára is irigy.

Ki falva nem lakik jól, nyalva sem lakik jól.

Egy pénz sincs a zsebében, s a teve fogát számlálja.

Égõ tûznek füstje nincs.

Vak amit megfog, süket amit meghall, el nem engedi.

A madarat étekkel szedik rá, az embert szóval.

Olajos edényre kívülrõl ráismerni.

Étel ízét a só adja meg.

Mollának lenni könnyû, embernek lenni nehéz.

A reggeli éteket el ne hagyd.

Mohónak gyomra étektõl fájdul.

Az ajtó ha nyitva áll is, kérdezve lépj be.

Kutyáját el ne küldd - zokon veszi a vendég.

Fekete kondérnak az étke jóízû, rizses réztálnak - az alja.

A vendég ha keveset tanyázik is, sokat tapasztal.

Vendég elé étket rakj, két kezét szabadon hagyd.

Vendégnek távoztát ne kérdezd - érkeztét kérdezd.

Mielõtt a vendéget ellátnád, a lovát lásd el.

Házba léptéig a vendég röstellkedik, házba lépte után a házigazda.

Megbecsült vendég kenyér fogytakor érkezik.

Hívatlan vendég rosszabb a bogáncsnál.

Jó vendég enni jön, a rossz - pletykálkodni.

Rágatlan nyelt ételnek jó íze nincsen.

Foga-kinõtt gyermeknek rágva adott étel nem való.

Fogad ha van, húst egyél, szemed ha van, földet láss.

Mintsem a jó étek maradjon, inkább a rossz bendõ hasadjon.

Ünnepnapon asszonyt ne végy, esõs napon lovat.

Ki-ki a maga halálát siratja.

Elõbb magadat csipkedd, ha nem fáj - hát mást.

Tévelygõnek utat mutass.

Ki elhágy, nem barát.

Fehér kutya, fekete kutya - mindnyája egykutya.

Nem mind fehér, ami fehérnek látszik.

Elõbb magadat egyengesd, aztán mást.

Amilyen a kondér, olyan a merítõ.

Apád ha van, barátot keress, lovad ha van - utat.

Ló gazdáját a ló farára nem ültetik.

Ahol ló hentereg, ott szõr marad.

Lóra ha ülsz, apádra ne less.

Ló ha elhízik, gazdáját megrúgja.

Nehéz bot göcsörtje orrodat megsebzi.

Aki hibátlan barátot keres, barát híján marad.

Ár az erszényben, tûz a papírban meg nem áll.

Egyik amíg pénzt gyûjt, a másik erszényt varr.

Aki egy nap az útitársad volt, annak negyven nap köszönj.

Egy szem gané egy tömlõ vajat megfertõz.

Farkasnak kölyke a hegy iránt vonít.

Farkas sem tesz a társával rosszat.

Farkasnak a fia is farkas.

Diót ha domborúra dobsz, legurul.

Barát a fejre tekint, ellenség a lábra.

Barát ríkatva szól, ellenség nevettetve.

Ellenség mosolyának ne higgy.

Az ellenséget cukorral öld meg.

Távoli ellenségnél a hûtlen barát rosszabb.

Zsarnoknak igájától, királynak ítéletétõl õrizkedj.

Kígyónak külseje sima, belseje méreg.

Ebnek átkától tetû nem pusztul.

Ebet ha csonttal ütsz, nem ugat meg.

Az úton csatlakozó még nem útitárs.

Mielõtt utat keresnél, útitársat keress.

Bemenõ ajtód erõsen be ne csukd.

Szemmel látván míg kézzel meg nem fogod, ne higgy.

Ne látva emlékezz - emlékezve láss.

Kondérnak tanúja - a merítõ.

Sötét utakat gyilkosok tudnak.

Varjúra nyilat ne fecsérelj, gonoszra - szót.

Varjúnak szemét a varjú ki nem vájja.

Vakot a botjától meg ne fossz.

Tompa kés kezet vág.

Ki a tyúkot ellopta, az is tolvaj, ki a tojást megette, az is.

Amerre a szõre áll, arra simogasd.

Idõ cudarsága elmúlik, ember cudarsága nem múlik.

Mécsesnek sötét az alja.

Nagy lepény megsültéig a kicsi lepény odaég.

Fa-kondér egyszerre fölforr.

Gonosz ember lépte nyomán fû nem nõ.

Rossz útitársnál jobb a magányosság.

Rosszat ki nem látott, a jót nem becsüli.

A jóságnak hét az útja.

Jó ember tisztessége - hitványnak vesztesége.

Lovat a szánban próbálj ki, férfit utazásban.

A bátorság nem a karban - a szívben van.

Egy tigris zsákmánya ezer rókát jóltart.

Egy zsák dióra öklömnyi kõ elég.

Ezer varjúnak egy parittya elég.

Farkastól félõ nem tart juhot.

Medvétõl félõ nem megy erdõbe.

Ki a kígyótól fél, kötéltõl is elfut.

Csata után a hõs - temérdek.

Nem az a hõs, aki az oroszlánt legyõzi - az a hõs, aki a dühét legyõzi.

Elõre lépvén hátra is figyelj.

Fal tövébe ne ülj: ha rád omlik, meghalsz.

Ló helyett szamarat ne fogj be.

Mielõtt lovat találsz, nyerget találj.

Lókeresés helyett ülj föl a szamárra.

Ínségben megtartott edényed bõségben ne feledd.

A menni vonakodó hétízben megy el a malomba.

Megkezdett dolognak a végét tekintsed.

Derekad megkötve, erõd megfeszítve dolgozz.

Egy ajtó-állítás végett ezernyi ajtót nézz meg.

Egy napig iparkodótól negyven napra szóló tanácsot ne kérj.

Ahol nincs ízület, ott a csontot ne vágd.

Kétely a hitet elûzi.

Fára ha fölmásznál, elõbb ingasd meg.

Ha közel a folyó, ne szomjazz.

Evilági dolgot túlvilágra ne hagyj.

Eb mellett csont meg nem marad.

Kutyától aki fél, az szegény ne legyen.

Ahol bejársz, tágas legyen, ahol gyûjtesz, harmatos legyen.

A korsó nem naponta, csak egy nap törik szét.

Falja bár farom a farkas, csak szemem meg ne lássa.

Ha piszkavas hosszú, a kéz nem ég meg.

Nevetni ha nem tudsz - vicsoríts.

Egynapi útra indulván egy havi útravalót végy.

Vak a botját csak egyszer veszíti el.

Ahol vakarják, ott a tetû.

Sást ha szorosan fogsz, kezed meghasítja.

Jégen ha áthaladsz, menj elöl - repedés elõtt meglábalod;
vizen ha áthaladsz, menj hátul - sodrását így megláthatod.

Méregtõl gyógyulást ne várj, tolvajtól tanácsot.

Ha mókázva szólsz is, meggondolva szólj.

Ne oda tarts, ahonnét tûz látszik - oda menj, ahol kutya ugat.

Otthoni szó bazárba nem való.

Házad mögött ne beszélj - az ajtón túl ember van.

Halottól ha irtózol, halni próbálj.

Ne lábad egyenességére - utad egyenességére ügyelj.

A megbánás hasznot nem hajt.

Az óvatost az Isten is óvja.

Ne mondd, hogy nyolc, ha nem számoltad.

Te ha követ számlálsz, más homokot számlál.

Korán kelt kutyától óvakodj.

Mielõtt szót szólnál, jól süsd ki a szádban.

Mielõtt bot érné, rántsd el a fejedet.

Kõre ha vetsz - lásd a szerencsédet.

Tyúkomat ne hajkurászd, macskámat ne hívogasd.

Úszni ha nem tudsz, vízre ne szállj.

Ne bámészkodj el - a bámészkodót megeszi a farkas.

A szekér fordulta elõtt nyikorog.

Ha szemfüles vagy, bajt nem látsz.

Ha az egérnek halhatnékja támad, macska farkába kapaszkodik.

Följutni nehéz, leesni könnyû.

Derelyét fõvetlen ne számlálj.

Fát ha szabsz, hosszúra szabd: vágással kurtíthatod, vasat ha szabsz, kurtára szabd: veréssel megnyújthatod.

Fekvõ kígyónak fejére ne tiporj.

A jót ne feledd, a rosszat a szívedben ne tartogasd.

Embernek remény az éltetõje, gond a gyötretõje.

Ember míg meg nem hal, sorsa be nem telik.

Sietve fölszálló réce fejével is, farával is repül.

Sietõs dologba ördög avatkozik.

Sietõs embernek viszketõs a talpa.

Sietõs pióca rizs szárába harap.

Annyi keserûség a hagymában is van.

A kívánság még nem vétek.

Árpát vetvén, búzát takarni ne akarj.

Ha lassan jársz, messzire jutsz.

Lónak rúgását a ló kibírja.

Lovad ha eladod, kantárja maradjon.

Dühöd jöttekor balkezed a jobbkezed fékje legyen.

Ha megharagszol, ujjadat harapd meg.

Haragnak orvossága: a hallgatás.

Medve megölte elõtt a bõrét nem árulják.

Messzi víz szomjat nem olt.

Péntekben ha reménykedsz, vasárnaptól munkálkodj.

Varjú ha károg, a maga szívét vidítja.

Varjúnak kívánsága: két szem ...

Ha veréb is - de hús.

Tíz atlasznál-vászonnál egy bárány bõre többet ér.

Halottnak ha sír találtatik, élõnek hajlék.

Vizet míg nem látsz, csizmád le ne húzzad.

Tegnap ha fát ültettél, ma az árnyékába ülhetsz.

Nagy lányodat ha nem adod, a kicsivel megelégszem.

Az elõbb nõt fület az utóbb nõtt szarv meghaladja.

Ember azt olvas, amit tud, tyúk azt csíp föl, amit lát.

Ember a fejével ékes.

Emberben ha ész nincsen, szeme csak lyuk a falban.

Ha ügyes is a tarka varjú, a héjával föl nem ér.

Tudós ha vagy, tied a világ.

Aranynak értékét az ötvös ismeri.

Aranymíves ezret üt - a vaskovács egyet üt.

Eltévedt ló a csikót követi.

Ostoba küldönc mindkét félnek kárt okoz.

Bolonddal való beszédhez bolondság szükséges.

Bolond a lova fáradását, szakálltalan a maga vénülését nem veszi észre.

Mintsem pénzedben bíznál, inkább eszedben bízzál.

A harag elöl halad, az ész hátul.

Keserût-édest az ízlelõ ismer, távolit-közelit - a járó.

Illemet illetlenségbõl tanulj.

Ész nem a korban van - a fõben.

Bölcsesség értéke a bolond mellett kiviláglik.

A bölcs önmagát vádolja, balga a barátját.

Az észnek keze a falánkságot gyeplõn ragadja.

Bolond fõ miatt a láb bánattal lakol.

Mintsem egy bolonddal piláfot ennél, inkább egy bölccsel követ cipelj.

Halásznak napja a vizen telik.

Tudó amit tud, azt teszi, tudatlan ami nincs - azt eszi.

Tudatlannak dolga nincs, dologtalannak étke.

Ahelyett, hogy egy értetlennek magyarázol, inkább szellents egyet.

Egy latnyi aranyad helyett egy latnyi eszed legyen.

Kobzos ha kobzost lát, keze remegni kezd.

Szamár a szamártól ha elmarad - vágd le a fülét.

Ha nem bírsz a szamárral - üsd a nyerget.

Szamár a csikajának szamárságnál egyebet nem tanít.

Szégyenbõl nem kérõ a maga zsarnoka.

Marhának vizet ne mutass, bolondnak leányt.

Köntösöd szerint fogadnak, eszed szerint búcsúztatnak.

Sok öreg között egy gyerek bölccsé válik, sok gyerek között egy öreg - gyerekké válik.

Vaknak a nap is egyre megy, az éj is egyre megy.

Feketét a szappan, együgyût az oktatás helyre nem hozza.

Juhot mészáros vágjon, aranyat ötvös verjen.

Jószágot korpán végy, dajkát aranyon.

Kisborjú szaladása a szénapajtáig tart.

Molla amit tud, azt olvas, takács amit tud, azt szõ.

Tolvajt a rabló elveri.

Ha meg akarod tudni, ki vagy, küldj kérõt a más lányáért.

A gallyazatlan fa szurkálós.

A bolond ha nem kérded is, maga beszél.

Kérdezve megtudni nem vétek.

Oktatás végett okulás szükséges.

Tyúk amit tud, kikotyogja.

Tevényi termetem helyett inkább gombnyi eszem legyen.

Tevének ha van esze, kinyújtja nyakát a bogáncsért.

Ahol mester van, a kezed tartsd vissza, ahol molla - a nyelved.

Aki a mesterbõl mestert csinált, az parancsol.

Kézmíves mester gazdag tán nem lesz, de éhen sem marad.

A mesterség: kifogyhatatlan kincs.

Tavon járó lúd a pusztát nem becsüli.

Fa-fülbe a szó be nem hatol.

Elejét a vihar vitte el, utóját a szél.

A betegség ha gyógyulóban van, maga jön az orvos.

Volt pénzem tolvaj vitte el, maradékát - a jövendõmondó.

Balszerencsés lány ha szárazganét szedni megy, a marhák vízbe ganéznak.

Rozsda a vasat emészti, bánat az életet.

Bánat öntözte kertnél jobb a sivatag puszta.

Bánatod ha nincsen, ne mondd, hogy fogad fáj.

Szamarat ülõ két lábának nincsen nyugovása.

Szamara-nincs mollának a füle pihen.

Szamaram heverni akar - én menni szeretnék.

Bensõm sír, külsõm nevet.

Amit az égen keres, a földön találja.

Varjúra lõttem - tehenet talált el.

Vak macskára döglött egér rátalál.

A vakot a szakadékba szorította.

Gyomrod ha nem fáj, dinnyét enni ne félj.

Róka ott bukkan föl, ahol nem gondolják.

Tíz nevetésre egy sírás jut.

Maga lábába maga vágta a szalut.

Színedben ne bízzál - szerencsédben bízzál.

A tinót ha baj éri, a borjút is éri.

Ótvaros lánynak férjet találni - törött fejszébe nyelet találni.

Köles a tömlõben, árva a sarokban.

Gyalogembernek a zseb is nehéz.

Zivatartól menekedvén jégesõbe jutott.

Fájó fejre a pénz nem orvosság.

Betegség az életed pusztítja, gyógyulás - a pénzed.

Ahol van mit enni, ott a betegség meg nem telepszik.

Hosszú nyavalyánál hirtelen meghalni jobb.

Keze-töröttnek kínját a törött kezû tudja.

Ép testben egészséges ész.

Ha fokhagymát eszel, egészséges leszel.

Tisztaság a vagyonnál többet ér.

Testnek egészsége - léleknek gyönyörûség.

Félj a köpködve faló vendégtõl.

Szorítsd dologra a gyereket, utóbb magától megteszi.

Kabak ha eltörik, bánat nincs, vénasszony ha meghal, sírás.

Öreg tehén a késtõl nem fél.

Öreg fül - hosszú fül.

A fal alul, a fa felül, az ember belül vénül.

A nagy a fejét ha kitakarja, a kicsi fölkelvén a seggét takarja ki.

A nagy ha tiszteletet tesz, a kicsi szolgálatot tegyen.

Ifjan ki jót nem tesz, vénülten ridegség lesz a része.

Ifjan tett dolog - kõbe rótt bélyeg, vénen tett dolog - homokba rótt bélyeg.

Ifjú ha jön - tenni-venni, öreg ha jön - venni s enni.

Ifjúságodban szerezz tudást, öregségedben osszad szét.

Koplalni jobb, mint embernek könyörögni.

Éhségnek kínját a jóllakott nem ismeri.

Éhes házban az aludttej meg nem poshad.

A hónapból tizenöt nap sötét, tizenöt világos.

Gazdagnak ha jól megy sora, a bikája is megellik.

Gazdag ha kiöltözik: "Sok szerencsét!"
Szegény ha kiöltözik: "Honnét vetted?"

Gazdag a vagyonát emlegeti, szegény a szomorúságát.

A gazdagot a vagyon lepi el, szegényt - a gyerek.

Gazdag a gyerekének is kedvében járhat, a tehenének is.

Gazdagnak macskája nyúlra vadászik.

A van megbékít, a nincs megharagít.

Nem az a bátor, aki ad, hanem az, aki kér.

Egyik jóllaktában szökdel, a másik - fáztában.

Az árvának hét az apja.

Árva csikóból poroszka lesz, árva gyerekbõl poroszló.

Az idõ ha megjavul, a rossz is megjavul.

Két ló ha egymást rugdalja, közbül a szamár elpusztul.

Újgazdagnak adósa ne légy, hivatalnoknak barátja.

Nincstelenség a kõnél keményebb.

A nap ha föl nem kél is, eljõ az este.

Mollának öt a gyomra, s egy folyton ehetnék.

Szegénynek ünnepe - új ing fölvettekor.

Koldusnak kenyere - a zsebében.

Tíz nemesúrnál egy talpnyaló rosszabb.

Kinek pénze kevés, gondja is kevés.

Kányából sólyom nem válik, disznóból juh.

Faggatónál a fordító rosszabb.

Víz a völgyé, föld az úré - az éggel óvatos légy!

Bendõje ha teli, nem üvölt a farkas.

Földet ha véssz, dombon végy.

Tyúk ha repül, a falra száll, sólyom ha repül, a hegyre száll.

Tevén ülõ a juh hátán el nem rejtõzhet.

A teve ha megrázza magát, tíz szamárnyi terhet hullat.

Kánnak dolga a népére hárul.

Pár a párjával, kés a tokjával.

Amit Isten nem ad, a molla sem adja.

Minden ember az anyjától csupaszon született.

Mindenki olyan vizet vesz az edényébe, amilyen jut.

Búbosbankának a csõre hosszú, szarkának a farka.

Faggyút ha markolsz, kezedre kenõdik.

Gallér nélkül bunda nincsen, törvény nélkül szultán.

Põre ember nem fél a víztõl.

A jó az úrra gyanakszik, a gonosz a rabra.

Lovát ki óvja, a földre figyel, madarát ki óvja, az égre.

Lovat ha nem becsülsz, gyalog bûnhõdj.

Lovat a megülõ becsül, puskát a lövõ.

Éhen maradásig étket nem becsülnek, gyalog maradásig lovat nem becsülnek.

Ínséget míg nem látsz, jóízt nem ismersz.

Viseltes ruhát vigyázva végy föl.

Folyóbeli halnak ára nincsen.

Az újat a régi óvja.

Rõzsét ki gyûjt, hamut gyûjt, szénát ki gyûjt - pénzt.

Nem magunk kereste pénznek becsülete nincsen.

Ha vettél, végeztél, ha eladtál - elvesztél.

Vásárban derül ki, mi olcsó, mi drága.

Szatócs a javát elöl tartja, a hentes - hátul.

Kinek kancája van, kumiszt annak ne kínálj.

Szükségtelen holmi ha olcsó is drága.

Ha adós akarsz maradni, fölösen végy s add el bizományba.

Kezeddel adsz - lábaddal szerzel.

Kölcsönvett ezer pénznél egy fölös pénz többet ér.

Számból jött elõ - szakállamba keveredett.

Ember dísze az arc, arc dísze a szem.

Nyelv a száj ékessége, szó a nyelv ékessége.

Étked ha van, egyél, szavad ha van, beszélj.

A szó egy, a fül kettõ.

A szájnak kapuja nincs, a nyelvnek csontja.

Aki a száját óvja, az a lelkét óvja.

Új szó - régi fül.

Fedett fazék fedve maradjon.

Fölös esõ a földet rontja, fölös beszéd a népet.

Ezer hallott egy látottal föl nem ér.

Tüzet kérõ asszonynak harminc szájnyi szava van.

Magad ha görbe vagy is, szólásod görbe ne legyen.

Éles kés a tokját sebzi, hazug szó a lelket.

Kinek lába gyors, étket talál, kinek szája gyors, munkát.

Igaz szóért panasz nincsen.

Szóból szó jõ elõ, tömlõbõl köles.

Kicsinyke bár a nyelv, világot ront-javít.

Igaz szó a követ kettéhasítja.

Egyenes szó a vasat átlyukasztja.

Lágy szó kardot metsz.

Szél amíg nem fúj, a nyárfa nem hajladozik.

Gonosz szónak lova-nyerge mindig kész.

Jó szóra kígyó kijõ az üregébõl, rossz szóra - kard a hüvelyébõl.

Egyiknek kenyér a bánata, másiknak a lelke.

Erdõben ha tûz üt ki, nyirkosa is, száraza is meggyullad.

Éjjel járó embernek, nappal járó kígyónak élete kurta.

Kit toronyból vetnek le, élve nem marad.

Életnek múlása - víznek elfolyása.

A halál sem ifjúra, sem vénre nincsen tekintettel.

Verhetetlen vas, múlhatatlan élet nincsen.

Háborúban ha egyik árokban vér folyik, a másik árokban zsír folyik.

Születni költség, meghalni is költség.

Csõdör ha megszökik, ménesében keresd.

Ló ha kehes, jászlat készíts neki, tehén ha kehes - kést.

Ha sovány is a ló, túroshátú ne legyen.

Ló ha döglik, ebnek lakomája.

Éhes lovam - van lovam, kövér lovam - nincs lovam.

Lovadat ne ostorral - abrakkal biztasd.

Eb a gazdájával erõs.

Gonosz eb orozva harap meg.

Mintsem lusta lovon járj, inkább holtig gyalog járj.

Jószág gazdájánál a tolvaj többre képes.

Jószág a tyúknál kezdõdik.

Jószág a szaporulattal gyarapszik.

Tehénnek teje - a szájában.

Billogos jószág el nem vész.

Tevét ha követsz, bogáncsba fuss, kígyót ha követsz, a pusztába.

Teve farka nem ér le a földig.

Jó kutya - félvagyon.

Jó eb a tetemét nem mutatja.

Ha sietsz, enni adok, ha nem sietsz, teát.

Ha sietsz - telepedj le.

Hat kecskére egy bak.

Éhes hasba - csípõs fokhagymát.

Szamara három pénz - izzasztója öt pénz.

Gyomrod ha ég, jeget nyalj, szíved ha ég, sót.

Ökrösszekérbe nyulat fogott.

Majd ha a homok kivirít s a teve farka földig ér.

Hallgat, mintha a farka alá gané szorult volna.

Elásta, mint macska a szarát.

Ha fázol - jeget egyél.

Maga hal - maga sirat.

Házában laska sem fõtt - torában piláf fõ.

Hallgat, mint a békát nyelt kígyó.

Futkos, mint a lába-égett tyúk.

Ha a híd árnyék, át ne haladj rajta.

Öt kéz a szájba be nem fér.

Ne kérdezd a kertjét - edd a szõlejét.

Kinek feje van, sapkája is van.

Egy tyúknak is mag meg víz kell.

Farkasnak szája ha eszik is véres, ha nem eszik is véres.

Ahol a búza van, az a malom.

Búza nem fér a szájába, egy borjúfej bõven befér.

Lehorgadt nyakat kard el nem vág.

Gazdája holtakor egy ember sír, lova holtán - ezer ember.

Árokban elfolyó vizet nem becsülnek.

Elveszett késre az eldobott kés rátalál.

Ami az erdõn túl van, látszik, ami az orrod elõtt - nem.

Lóval jó az olajütõ, vízzel a malom.

Ahol a horzsolás, ott a légy.

Új tónak hideg a vize.

A tehenek ha vizet isznak, a borjú jeget nyal.

Ha az éjszakát végigjárod, a virradat majd felvidít.

A sötétségnek szeme nincsen.

Macska ha alszik, egérrel álmodik.

Sípszó, dobszó - messzirõl jó.

Ahol táncod járod, ott sírjad sírásod.

Egy a kemence, más a piszkavas.

Tinómat ha kicsinyled, rakd csak rá a nagy zsákot.

Álló víz embert öl.

Ahová egy teve befér, ember is befér.

Teve talpa alatt a szérû meg nem lágyul.

A malom míg egyet fordul, a molnárja ezret fordul.

A tyúk nem röpül, a fal nem költözködik.

Ha hosszú is az út, úgy jó, ha egyenes.

Ki magát dícséri, egyszeres bolond, ki asszonyát dícséri, kétszeres bolond.

A magáért alvó másért nem álmodik.

Meghalás szerint van a sírásás.

Rostán ami áthull, megáll a szitában.

Ami a kecskének lelki bánat, az a hentesnek faggyú.

Hazugnak holnapja be nem telik.

Úgy imádkozz, mintha holnap már meghalnál, úgy dolgozz, minta ezer évig élnél.

Ami vérrel fogant, lélekkel távozik.

Tuva közmondások

Szikrából tûzvész ered, esõbõl áradás.

Jóllakott embernek a bárányfaggyú is rágós.

Fellegtõl ne félj, bálványt ne imádj.

Testvéri szeretet sziklánál erõsebb.

Madár a fészkéhez húz, csikó az anyjához húz.

Nyelv a nyúlnál sebesebb, átok a késnél élesebb.

Kérkedõ embernél a varratlan csizma többet ér.

Bolond fõ a láb gyötrõje.

Tompa kés a hússal nem bír.

Lusta mondja: "Fejem fáj!"
Mohó mondja: "Ihatnám!"

Botot ragadó emberre harapós eb haragszik, igazat szóló emberre bolond ember haragszik.

Száraz fán gyümölcs nem terem, üres szóban - értelem.

Fecsegõ beszéd a habhoz hasonló.

Két kutya közé csontot ne hajíts, két ember közé viszályt ne vess.

Erõs voltodban melled ne dülleszd.

Fûz-tetejezõ tevét a kecske csodálja, sziklamászó kecskét a teve csodálja.

Tolvaj ember a harapós kutyától fél, mesemondó az álmos baráttól fél.

Futkosó egér tejbe fullad.

Hegynyi hazugságot körömnyi igazság legyõz.

A hajdan nõtt fület a majdan nõtt szarv meghaladja.

Öreg ló az utat el nem hagyja.

Hal a tengernek nem érték.

Ha orráig ér a víz, a borjú is úszni kezd.

Nem minden teve, ami púpos, nem mind én vagyok, aki bûnös.

Legszebb hang a kakukkszó, legszebb növény a virágzó.

Apa mit nem látott, fia meglátja, anya mit nem látott, lánya meglátja.

Teve ha vénül - csikaja serdül.

Idõ egy helyben nem marad, sarjú zöldjében nem marad.

Hegyet ha nem látsz, köntösöd föl ne tûzd, vizet ha nem látsz, csizmádat le ne húzd.

Magadat szentnek ne tartsd, társadat ebnek ne tartsad.

Farkasra juhot ne bízz, köntösödben tüzet ne hordozz.

Szót ha szólsz, pontos legyen, húst ha harapsz, zsíros legyen.

Oroszlánt fortéllyal fognak.

Tenger vizének egy csepp is haszon.

Gyõzõdj meg, mi van elõtted, gondold meg, mi van mögötted.

Szánodat nyáron készítsd, szekered télen készítsd.

Holnapi hájnál a mai tüdõ többet ér.

Erek ha egyesülnek, folyó leszen, emberek ha egyesülnek, erõ leszen.

A gyanú megbetegít, a bizalom meggyógyít.

Akarat híján erõ nincs, só híján jóíz nincs.

Tudás híján a reggel is - éjszaka.

Magad ha vagy, magadra figyelj, emberek közt szavadra ügyelj.

Kimondott szó - bevésett jel.

vissza a lap tetejére